Élet- és karrierinterjúk

Aldobolyi Nagy György

Életútinterjú (dr. Csatári Bence)

Aldobolyi Nagy György 1939-ben született Szegeden, ahol a Tömörkény István Gimnázium zenei tagozatán folytatta tanulmányait, zeneszerzést és klarinétot tanult. Ez utóbbi szakirányt vitte tovább a Zeneakadémián is, ahol kitűnő eredménnyel végzett. Megszámlálhatatlanul sok táncdal zenéjét szerezte, de emellett számos dalszöveget is írt, mert alkotói tevékenységében a zeneszerzés és a szövegírás egyforma hangsúllyal szerepelt.


Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Ambrus Kyri

Életútinterjú (Csatári Bence)

Ambrus Kyri 1945-ben született polgári családban, egy budai ház pincéjében. Első nagy példaképe Brenda Lee volt. Élete első nyilvános fellépésén, 1961. május 1-én a Népstadionban Brenda Lee If You Love Me című számát énekelte el a Nebuló zenekarral.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Aradszky László

Életútinterjú (Tóth Eszter Zsófia)

Aradszky László táncdalénekest olyan népszerű zeneszerzők és szövegírók halmozták el slágerekkel, mint Dobos Attila, Lovas Róbert, Fényes Szabolcs, Szenes Iván és S. Nagy István. 1963-ban Aradszky a Magyar Rádió Tessék választani! című versenyén megosztott első helyet szerzett a Még ide-oda húz a szív című dallal, 1966-ban pedig megnyerte a Magyar Rádió Made In Hungary című dalversenyét, az Isten véled édes Piroskám című slágerrel és az ország egyik legnépszerűbb sztárja lett. A vele készült életút-interjúban arról a tizenhat évről is beszélt, amíg itthon mellőzött volt, de több sikeres turnét és vendégszereplést bonyolított le az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában, illetve nemzetközi fesztiválokon is képviselte hazánkat. Szó esett ezenkívül a Vidám Színpados fellépésekről és a színész-újságíró labdarúgó-mérkőzésekről is.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Bakacsi Béla

Életútinterjú (Csatári Bence)

Bakacsi Béla 1942. február 16-án született, az 1962-ben indult Ki mit tud?-on robbant be a köztudatba táncdalénekesként. Az első, 1966-os táncdalfesztiválon közönségdíjat nyert a Bizony így van ez szívem című számmal, ezt követően 1971-ig számos ORI-turnén vett részt. Ebben az időszakban nagy sikerrel lépett fel a Szovjetunióban, Lengyelországban, Csehszlovákiában, az NDK-ban, Jugoszláviában és Kubában is. 1970 decemberében először két hónapra hívták meg az NSZK-ba énekelni, majd 1978-ig folyamatosan meghosszabbított szerződésekkel szerepelt a Vafüggönytől Nyugatra. A Kádár-kor viszonyaihoz képest hosszúra nyúlt kint tartózkodása után hazatérve az akkor még szokatlan, szinte tiltott menedzseri tevékenységet választotta, így ő lett Magyarországon az első táncdal-, pop- és rockzenei menedzser, amely tevékenységét egészen 2011-ig folytatta. Ezenkívül 2005-ben ő maga is visszatért a színpadra, és azóta két CD-t is megjelentetett.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Bakos István

Életútinterjú (Rozsonits Tamás)

Bakos István 1941. június 17-én született Budapesten. Festőművész, grafikus és fotográfus. Nevéhez fűződik az első magyar beat-nagylemez borítójának megalkotása és több, mára klasszikussá érett lemezborító elkészítése. A lemeztasakokon kívül számos könyvborító és filmplakát őrzi munkáját.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Barcs Miklós

Életútinterjú (Rozsonits Tamás)

Barcs Miklós a hazai underground zenei élet egyik legmeghatározóbb és legjelentősebb szereplője. Személyét a tekintély és a tisztelet mellett szinte teljes körű szeretet övezi. Életművében nem a mennyiségre, hanem a minőségre törekedett. Zenekara, a Flash több évtizedes fennállása óta munkásságát csupán két koncertfelvétel és egy vinyl kislemez őrzi.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Bencze Márta

Életútinterjú (Csatári Bence)

Bencze Márta táncdalénekesnő 1937-ben született, édesapja zalaegerszegi származású kisgazda politikus, parlamenti képviselő volt, így a „fordulat éve” (1948) után egész családja hátrányos megkülönböztetésben részesült.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Berán István

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

Népzenészként a hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes években olyan zenekarokban fújta (klarinét, tárogató, furulya, duda), mint a Mákvirág, a Kalamajka, a Kamarás és a Méta, illetve olyan helyeken tanított, mint az óbudai és a budafoki zeneiskola, az elmúlt harminc évben pedig a Táncház Egyesület vezetőjeként szakmai-szervezeti oldalról segíti a táncházas közösséget.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Bódy Magdi

Életútinterjú (Fernbach Erika)

Bódy Magdi 1953-ban született Budapesten. Szülei hamar elváltak, édesanyjával és nővérével nőtt fel Óbudán. Zenei tehetsége hamar megmutatkozott, nyolcévesen felvették a Magyar Rádió Gyermekkórusába, habár édesanyja nem feltétlenül ezt az utat szánta neki.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Bokor Attila

Életútinterjú (Rozsonits Tamás)

Bokor Attila 1957-ben született Debrecenben, szülei harmadik gyermekeként. „Véleményem szerint fontos, hogy vidéken nőttünk fel. Nyilván a gyerekkorára mindenki pozitívan gondol vissza, Debrecen meg már akkor is nagyon jó kisugárzású város volt. Nagyon fontos, hogy egyetemi város, így adott volt egy közeg, ami folyamatosan mozgott és járt a rengeteg rendezvényre.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Bokor Gyula dr.

Életútinterjú (Rozsonits Tamás)

Bokor Gyula 1951-ben született Debrecenben, pedagógus szülei első gyermekeként. Édesanyja indította el a fivéreket a zenei pályán: „Ő volt a kultúrház-igazgató is, maga is tanult zenét. Egyszer egy gyengébb képességű zenekar lépett fel nála, mire szólt nekem: »Ti jobban tudnátok játszani!« Attila tíz, Tibor tizenkét évesek, én tizenhat éves voltam akkor. Használt hangszereket vásárolt nekünk Debrecenben, azokon kezdtünk gyakorolni.”

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Bokor Tibor

Életútinterjú (Rozsonits Tamás)

Bokor Tibor, a három Bokor-testvér közül a középső 1955-ben született Pocsaj-Esztáron. Ő volt a Color motorja, megalkuvást nem ismerve, maximalista módon hajtotta magát és társait, hogy a csapat minél magasabbra jusson: „Én egy állandóan elégedetlen ember vagyok. Egyben saját magam legkeményebb kritikusa is, és mint alkotó művész, mindig jobbat akarok. Pedig a közönség nagy része valószínűleg nem is tudja, hogy miről beszélek.”

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Bolba Lajos

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

A Zeneakadémián 1951-ben karnagyként végzett Bolba Lajos (1931, Késmárk) 1959-ben került a Magyar Rádióhoz, ahol hamarosan a Könnyűzenei Osztály vezetője lett. A könnyűzenei felvételek készítése éppúgy hozzá tartozott, mint a könnyűzenei műsorszerkesztők vezetése. Ezáltal a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években erősen meghatározta az intézmény zenei arculatát. A könnyűzenei műsorok kísérésére megalapította a Harmonia Vokált, amelynek többek között – fiatalon – Dobos Attila, Aldobolyi Nagy György, Victor Máté, Wolf Péter és Antal Mátyás is tagja volt. 1986-ban az ő kezdeményezésére jött létre az eMeRTon-díj.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Boros Zoltán

Életútinterjú (Zilahi Csaba)

Boros Zoltán zeneszerző, dzsesszzongorista, televíziós zenei szerkesztő, főszerkesztő, filmrendező. 1971-ben lett a román televízióban sugárzott Magyar Adás zenei szerkesztője. Munkássága nélkül ma nehezen beszélhetnénk az erdélyi magyar könnyűzene hetvenes éveiről. Nevéhez fűződik a rendszerváltás előtt kiadott erdélyi magyar könnyűzenei hanglemezek felvételeinek, összeállításának java része. A Magyar Adás ötéves kényszerszünete után 1990-től az újrainduló magyar szerkesztőség vezetője volt nyugdíjba vonulásáig.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Böszörményi Gergely

Életútinterjú (Wagner Sára)

A Böszmeként ismert Böszörményi Gergely az egyik legsokoldalúbb zenei szakember Magyarországon. Az egyik első magyar DJ-ként járta az országot a hetvenes években, és elsőként nyitott progresszívrock-zenét árusító lemezboltot a nyolcvanas években. A kilencvenes évektől kezdve szervez koncerteket itthon és külföldön, emellett lemezeket ad ki, és koncert- és fesztiváligazgatóként is dolgozik

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Csányi Attila

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

Csányi Attila zenekarvezető és jazzkutató, 1940. december 18-án született Budapesten. 1946 és 1956 között Tarjáni Tóth Idánál és Hazai Györgynél tanult zongorázni, 1959 és 1961 között Pitó Tibor növendéke. Hazainál zeneszerzést is tanult. 1957-től ’61-ig Zilcz Györgynél tanult harsonát. Saját zenekart vezetett 1958 és 1964 között, amelyet a Magyar Televízió is bemutatott 1959-ben.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Csepregi Éva

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

Csepregi Éva (1953) popénekesnő 1972-ben a Kócbabák énektrió tagjaként, illetve a Stereo együttes énekeseként tűnt fel a Ki mit tud?-on. A Kócbabák 1973 végén társult a Neoton együttessel, amely 1977-től hivatalosan Neoton Família néven folytatta pályafutását. A Neoton – Erdős Péter menedzselésének köszönhetően – a hetvenes-nyolcvanas évek fordulójának legnépszerűbb hazai diszkóformációjává nőtte ki magát, és nemzetközi szinten is figyelemre méltó sikereket ért el. 1979 és 1989 között több országban (Japán, Spanyolország, Németország, Dánia, Oroszország, Dél-Korea) jelentek meg albumaik és játszották slágereiket (Santa Maria, Don Quijote, Halley, Latin szerenád, Pago-Pago, Te Quiero) a rádiók. 1980 és 1989 között minden évben ellátogattak Japánba, hol promóciós körúton, hol filmzene bemutatón, hol országos turnén vettek részt.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Csiba Lajos

Életútinterjú (Csatári Bence)

Csiba Lajos1943-ban született a Nógrád megyei Szirákon. 1969-től dolgozott a Magyar Rádióban, először külsősként, majd 1971-től főállású könnyűzenei szerkesztőként, később pedig rovatvezetőként. A rendszerváltozás után 2003-as nyugdíjazásig a Petőfi adó Zenei Szerkesztőségének vezetője volt. A rádió életmű nívódíjasa, illetve eMeRTon-díjas. Nevéhez fűződik számos nagysikerű könnyűzenei műsor, mint a Zeneközelben, a Tánczenei koktél, Slágerlista, A rock mesterei, a Zenerulett, Szieszta és az Ahogy mi zenélünk, valamint a Péntektől péntekig című kulturális ajánlóműsor.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Csuka Mónika

Életútinterjú (Fernbach Erika)

Csuka Mónika 1952-ben született Zalaegerszegen. A klasszikus zenei műveltség mellett vonzotta a beatzene is. Gimnazista korában határozta el, hogy zenekart alapít, mégpedig olyat, amiben minden zenész lány, így jött létre a Beatrice. A Beatrice lányzenekarként 1972-ig működött, utána egyre több férfizenész érkezett az együttesbe. Mónika 1976-ban csatlakozott a Mikrolied vokálegyütteshez, így már párhuzamosan két zenekarral is fellépett. 1977-ben aztán a Beatricével megírták a Gyere, kislány, gyere című számukat, ami az első hazai diszkósláger lett. Ekkor a régóta vágyott áttörés és lemezszerződés kapujába kerültek, azonban ebben az évben mégis feloszlottak. Ezután Csuka Mónika szólókarrierjére koncentrált. Az igazi áttörést az 1990-es Szédülj el című album hozta meg számára, amely kilencvenhatezer példányban kelt el, és hatalmas siker lett. Mónika ekkor harmincnyolc éves volt, de elsősorban nem az előadóművészeti tevékenységére koncentrált, hanem inkább az oktatás felé fordult, így jött létre a Csuka Mónika Énekiskola, amely 2016-ban fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Czippán György

Életútinterjú (Frank Iván)

Czippán György újságíró, szerkesztő, könyvkiadó 1943-ban született egy Inke nevű somogyi faluban. Édesapját, aki földműves volt kétéves korában elvesztette, édesanyjával, hogy elkerüljék a kitelepítést, 1951-ben Csepelre költöztek. Itt végezte el az általános iskolát, és iratkozott be aztán a Jedlik Ányos Gimnáziumba. Tizenhat éves volt, amikor édesanyja munkanélkülivé vált, ezért dolgoznia kellett. Írásai, versei először a Csepeli Munkásotthon lapjában jelentek meg, majd a Csepel újsághoz került, itt kezdte újságírói pályafutását. Ezt követően a Hétfői Hírek című lapnál, majd az Ifjúsági Magazin főszerkesztő-helyettese lett. A magazinnál kezdett zenei újságírással, szerkesztéssel foglalkozni. 1984-ben elbocsátották az Ifjúsági Magazintól, ezt követően előbb a Vasárnapi Híreknél, majd a Népszabadságnál helyezkedett el. A nyolcvanas években előbb külsősként, majd főállásban a Magyar Televízió könnyűzenei osztályán dolgozott, így ismét zenével foglalkoztatott. 1989-től, bár a státusza megmaradt, tényleges munkát nem végzett a televízióban, és 1998-ban végképp búcsút mondott az újságírásnak, szerkesztésnek. Jelenleg könyvkiadással foglalkozik.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Dabasi Péter

Életútinterjú (Papp Máté)

Dabasi Pétert először egy archív tévéfelvételen láttam játszani a Kaláka-együttessel: József Attila Ősz és Háló című verseit énekelte egybefűzve, megejtő melankóliával – ráadásul a zenekartól kevésbé megszokott harmóniaváltásokkal. „Idegeim elmeritem, / mint a hálót, / hust fogni s a nehéz vizen / könnyű álmot.” Mintha Dabasi egész életútját ez a könnyű álmot halászó érzékenység jellemezné, amiben azonban korántsem csak a sötét tónusok a meghatározók. A delejezhető, de nyugodt derű ugyanúgy (ha nem jobban) formálja személyes és alkotói auráját.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Darvas Ferenc

Életútinterjú (Papp Máté)

Darvas Ferenc zeneszerző, zongorista, amatőr fejszámoló, pingpongversenyző. Már a felsorolásból is érezhető, hogy nem mindennapi figurával van dolga az olvasónak. Zeneakadémiát végzett, azonban úgy érzi, az ő fülében az a fajta zene van benne, ami egy már éppen „kihalófélben” lévő generációnak lehet(ett) ismerős – méghozzá a sanzonok, a musicalek és a kuplék világából. Darvas Ferenc dolgozott többek között a Katona József Színházban, A Radnóti Színházban, az Örkény Színházban, a Baltazár Színházban, a Magyar Rádióban, de számos filmzenét is jegyez, például Bereményi Géza Eldorádójában is közreműködött… „Egyszóval nagyon tetszik az egész, ez én vagyok, magamra ismerek!” – üzente, mikor „végigblattolta” életútinterjúnk első változatát, melynek során annyi mindent végigzongoráztunk, hogy ha teszem azt, autópedálok volnának elképzelt pianínónkra (erre, az élet lezongorázásra is alkalmatos instrumentre) szerelve, akkor biztosan egyszerre nyomtuk a gázt, a féket és a kuplungot! Így indulhatott meg görgőlábas zongoránk a Lipótvárosból kanyarodva ki a Szent István körútra, s még tovább a téridőben, mint valami pergő, érzelmes némafilmben, maga-magunkra ismerve egy-egy snittre, pillanatra – emlékező kísérőzeneként.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Dékány Sarolta

Életútinterjú (Csatári Bence)

Dékány Sarolta táncdalénekesnő Pestszentimrén, az általános iskola kórusában kezdett énekelni, és ezzel egy időben szólóéneklést is vállalt. A pestszentlőrinci Steinmetz Miklós (ma Sztehlo Gábor) Gimnáziumban töltött utolsó két évében szert tett némi előadói rutinra, alapvetően külföldi táncdalokat énekelt, leginkább örökzöldeket. 

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Dinnyés József

Életútinterjú (Papp Máté)

Dinnyés József lassan ötven éve vágott neki saját dalaival és kortárs költők énekelt verseivel az egész magyar nyelvterületet lefedő, évről évre ismétlődő körútjának. Ehhez – Szilágyi Domokos szavaival élve – olyan „hétmérföldes csizma-hit” kell, ami nem évül el akkor sem, ha úgy tűnik, hogy lassan lejár az élőszavú költészet ideje. Vagy még el sem érkezett igazán? Az immáron háromezerre rúgó dalkincs tulajdonosa mögött hiába van már megannyi kilométer és kereszteződés, a számtalan stoppolással és utcazenéléssel töltött nap, a klubokban, kocsmákban, kultúrházakban tartott koncertek, börtönökben és templomokban adott műsorok után ma is ugyanolyan lelkesedéssel indul neki (az első lemezéről kicenzúrázott, „Határtalanul szeretném hazámat” jelszó szellemében) egy-egy utazásnak – a jobb híján Régi Magyarországnak nevezett, szétszabdalt térség fogyatkozó népességű városai és falvai felé.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Dresch Mihály

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

Nem tartja magát műfajteremtőnek, pedig nagyon is az: nincs még egy alkotó, aki így ötvözné az amerikai fekete dzsessz harmóniamozgását és improvizációs technikáját a magyar népdalkinccsel és lelkülettel, akinél e két egymástól távoli világ ennyire míves és természetes egységet alkotna, aki tényleg ennyire hamisítatlan „magyar dzsesszt” játszana. Dresch Mihály (1955) számára a zenélés persze mindig is személyes identitáskeresés volt, befelé élt, belülről építkezett, konokul, következetesen járta a maga útját, függetlenül attól, hogy az mennyire tűnt korszerűnek vagy sikeresnek.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

drMáriás

Életútinterjú (Rozsonits Tamás)

Máriás Béla a vajdaság fővárosában, Újvidéken született 1966-ban, több generációs értelmiségi családban. Már gyermek-és ifjúkorában a zene, az irodalom és a képzőművészet hármasoltára határozta meg életét. drMáriás művésznéven évtizedek óta a hazai avantgárd egyik legmeghatározóbb, véleményformáló vezéralakja.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Eredics Gábor

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

Eredics Gábor (1955) elsősorban a Vujicsics együttes vezetőjeként – basszprímtamburásaként és harmonikásaként – ismert, de emellett 1982 és 2006 között a Magyar Művelődési Intézet tudományos munkatársaként dolgozott, 1998 és 2012 között az általa alapított Kalász Művészeti Iskola igazgatója volt, és fontos szerepet játszott abban, hogy 2007-ben a Zeneakadémián megalakulhatott a Népzene Tanszék (ahol jelenleg is tanít). 2016 óta pedig az MTVA-n belül működő Dankó Rádió csatornaigazgatója.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Eszményi Viktória

Életútinterjú (Fernbach Erika)

Eszményi Viktória 1951-ben született Balassagyarmaton. Négyen voltak testvérek, nagy családban nőtt fel, amely erős és biztonságos hátteret adott neki. Az első zenei impulzusok a családi környezetben érték,  zongorázott, majd a bátyjától tanult meg gitározni.  Gimnazistaként irodalmi színpados volt, ekkor már zenészként is közreműködött az előadások során, megzenésített verseket adott elő, majd városi rendezvényeken lépett fel. Diákként versenyszerűen sportolt, azonban érettségi után nem vették fel a Testnevelési Egyetemre. Szülővárosában dolgozott a következő években, egészen 1972-ig amikor folk-beat énekesként bekerült az országos Ki mit tud? döntőjébe.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Fenyvesi Gabi

Életútinterjú (Csatári Bence)

Fenyvesi Gabi 1949-ben született, zenei érdeklődését édesapjától örökölte. A VII. kerületi Kertész utcai általános iskolába járt, ahol Kadosa Pál tanította zongorázni, otthon pedig egy Petrof pianínón, valamint hegedűn gyakorolt. Zenei képzettségéhez abszolút hallás is társult. Amikor a VIII. kerületi Bezerédj utcai gimnáziumba járt, igyekezett minél több időt tölteni a közeli Erkel Színházban.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Gesler György

Életútinterjú (Rozsonits Tamás)

Gesler György táncművész, koreográfus, kritikus a hazai balett kiemelkedő egyénisége 1943-ban, a háború alatt született Budapesten. Nyolcéves korában, huszonhatezer jelentkező közül mindössze őt és huszonkét társát vették fel az Állami Balettintézetbe, ahol 1961-ben érettségizett, majd az Operaház táncosa lett. Részt vett az Illés-show, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról és számos más zenés színpadi mű megvalósításában. Az Operaház és a kaposvári Csíky Gergely Színház munkatársa volt. Éveken keresztül jelentek meg rendszeresen publikációi, elsősorban kritikái a Zene-zene-tánc szakfolyóiratban, de televíziós riporterként is őrzi munkáját egy dokumentumfilm, amit Youri Vamossal készített. Napjainkban felváltva Budapesten és Marbellán él, de a hazai kulturális élet eseményeit folyamatosan figyelemmel kíséri.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Göczey Zsuzsa

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

Göczey Zsuzsa (1948, Budapest) a nyolcvanas-kilencvenes években a Magyar Rádió egyik legnépszerűbb, legprogresszívebb zenei szerkesztője volt. Tíz éven át futó, a mai negyvenes-ötveneseknek amolyan generációs alapélményeket adó Lemezbörze helyett című műsorában számos, a rendszerváltozás előtt idehaza lényegében hozzáférhetetlen albumot játszott le, hiánypótlásként, teljes egészében, a magnós hallgatóknak. De persze nemcsak ez az egyetlen műsor fűződik a nevéhez, hanem többek között az MR első rendszeres könnyűzenei magazinja, a Rockújság is. 2001 óta a Klubrádió zenei vezetője.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Gryllus Dániel

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

2019 őszén volt ötven éve, hogy az Andrássy úti Ádám sörözőben Gryllus Dániel és Mikó István megalapította a Kalákát. Sebőék mellett ők teremtették meg azt a sanzonhoz közelálló műfajt, amit az egyszerűség kedvéért énekelt versként emlegetünk. Nemzedékek sora nőtt fel műsoraikon, találkozott általuk először a költészettel. Munkásságukat kétszer is Kossuth-díjjal ismerték el. A rendszerváltozás után Gryllus Dániel (1950) ráadásul kiadót alapított, amely idővel a folkos, énekelt verses szcéna egyik legfontosabb publikációs lehetősége lett.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Hacki Tamás

Életútinterjú (Csatári Bence)

Hacki Tamás füttyművész és foniátria professzor 1944. február 18-án született Budapesten. Az első Ki mit tud? televíziós vetélkedő egyik győztese volt 1962-ben, melynek köszönhetően eljutott a helsinki Világifjúsági Találkozóra (VIT) is. Pályafutását innentől kezdve párhuzamosan az orvostudománynak és a füttyművészetnek szentelte.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Hajnal Gábor

Életútinterjú (Kovács László)

Hajnal Gábor koncertszervező, menedzser, szerkesztő, műsorvezető 1946-an született, Budapesten. Fáradhatatlan szervezői tehetsége, emellett empátiája és rugalmassága tették a magyar könnyűzene elismert alakjává, akit mindenki ismer, és aki mindenkivel jóban van.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Hámori Eszter

Életútinterjú (Rozsonits Tamás)

Hámori Eszter a hazai zenei újságírás közismert és közkedvelt egyénisége, aki pályafutása során a koncertszervezői, majd menedzseri szerepkörben is ismertté vált.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Hegedűs László

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

Hegedűs László (1948) a hazai koncertszervezés doyenje. A Multimedia Organisation, illetve annak leányvállalata, a Multimédia Concerts vezetőjeként olyan pop- és rocksztárokat hozott elsőként Magyarországra, mint a Queen, a Genesis, a U2, Elton John, Carlos Santana, Paul McCartney, az AC/DC, a Metallica, az Iron Maiden, a Guns N’ Roses, Bob Dylan, David Bowie vagy Robbie Williams.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Hevesi István

Életútinterjú (Bálint Csaba)

Hevesi István korosztályának meghatározó élménye volt a könnyűzene. Soroksáron nőtt fel, és az ottani Dózsa Művelődési Házban ismerkedett meg a koncertek világával, nővére kíséretében.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Hont Péter

Életútinterjú (Wagner Sára)

Hont Péter könyvtárosként a Szabó Ervin könyvtárban dolgozott a nyolcvanas évek közepétől egészen 2005-ig, az első nyilvános rockzenei gyűjtemény Kály-Kullai Károly és az ő kezdeményezésére alakult meg. A gyűjtemény összetételét szerteágazó ízlésük határozta meg. Évtizedekig dolgozott a könyvtárban, amely részére rengeteg zenét szerzett. A zene nagyon korán felkeltette az érdeklődését.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Horváth Attila

Életútinterjú (Dragojlovics Péter)

Horváth Attila 1952-ben született Budapesten. A zene iránt egy nála idősebb, vele egy házban lakó fiú révén kezdett érdeklődni, erről így mesél: „Nagyon élveztem esténként, hogy amikor csend és nyugalom volt, áthallatszott, ahogy felteszi valamelyik lemezt, és hallgatja a sztenderd klasszikus zenei slágereket, szimfóniákat, operarészleteket. Sok minden ma is a fülemben van, anélkül, hogy tudnám, hogy mi is az. Ez valamilyen módon meghatározó élmény volt számomra, holott én sosem rajongtam a klasszikus zenéért, de a srác olyan lelkes volt, hogy kicsit megszeretette velem, holott én később sem foglalkoztam klasszikus zenével. Viszont tanultam zongorázni, általános iskola első osztályától, ahol ugye klasszikus darabokat is kellett tanulni. Ez nem tartott sokáig, csupán másfél-két évig, de az alapokat megszereztem, a kottaolvasást és a szolfézst is elsajátítottam. A valódi indíttatás megvolt a zenei pálya felé. Ez akkor következett be, amikor végigsöpört a világon a beatmozgalom.”

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Huzella Péter

Életútinterjú (Szabó Kata)

Huzella Péter húsz évig (1975–1995) volt a Kaláka tagja. Az együttes a Magyar Rádió és a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat támogatásával – amely intézmények a nyolcvanas évek elején kezdtek el a versmegzenésítések, akusztikus hangszerelésű dalok és népzenei feldolgozások felé is fordulni – országos népszerűséget ért el, és külföldi fesztiválok egész során vett részt. 1994 után Huzella mégis megvált a Kalákától, és szóló előadói karrierbe kezdett. Már a nyolcvanas évek végén foglalkozott Zalán Tibor verseinek megzenésítésévekkel, az ő és Nagy Gáspár 1956-os ihletettségű költeményeivel verseivel több koncertet adott többek között a Kolibri- és a Merlin Színházakban. Zalán Tiborral közös albumaik a Túloldalon (1993), a Kövek (1996), a Konszolidáció nemzedéke (2011), de együtt írták a Tudod-e, hol van Garaboncia? és a Csillagszemű juhász c. színházi darabokat is, valamint olyan rádióhangjátékokat sorát, mint például a Szennyország és a Hi-Szen a guruló madár (1994). Huzella Péter jelenleg – gitáros-énekes szóló munkái mellett – a Neil Young Sétány (NYS) zenekar tagja.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Jobbágy Gyula

Életútinterjú (Bálint Csaba)

Jobbágy Gyula az egyetemre kerülése első napjától a Közgáz Klub szervezőjeként munkálkodott. A klub új koncepciója 1976-ban indult, teljesen újragondolta a helyet, és felállított a diákokból egy szervezőgárdát.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Józsa Erika

Életútinterjú (Zilahi Csaba)

Józsa Erika újságíró, zeneszerző, szövegíró és előadóművész, a hetvenes évek legismertebb erdélyi folkénekese, ugyanakkor a rendszerváltás előtti években a Román Televízió magyar nyelvű adásának arca, bemondónője volt.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Juhász Előd

Életútinterjú (Csatári Bence)

Juhász Előd televíziós-rádiós szerkesztő, műsorvezető 1938. május 4-én született Budapesten. 1956 és 1961 között végezte a Zeneakadémia karmester-, illetve zenetörténeti szakát. 1962-ben szerkesztő-gyakornokként dolgozott a Zeneműkiadónál, majd 1963–1981 között a Magyar Rádió zenei szerkesztője volt, ahol többek között a Zeneközelben című műsort, illetve a Hétvégi panoráma és a Kettőtől ötig című élő adást, valamint felvételről a Muzsikáról – fiataloknak és a Találkozás a stúdióban című sorozatokat szerkesztette, illetve vezette, továbbá részt vett a Bartók-sorozat összeállításában is. 1981-ben átigazolt a Magyar Televízióba, ahol 2002-ig volt az emblematikus Zenebutik műsorvezetője, amely műfajok közötti és térbeli kirándulásra egyaránt invitálta a nézőket úgy, hogy közben a Kádár-rendszerben szokatlan módon világsztárokat is felvonultatott. Juhász Előd könyvet írt mások mellett Gerschwinről, több kötetet is Leonard Bernsteinről, valamint a Zenebutik adásait is megörökítette számos könyvben.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Kály-Kullai Károly

Életútinterjú (Wagner Sára)

Kály-Kullai Károly a rendszerváltás előtti időszak társadalmi és kulturális változásainak kulcsfigurája. A Szabó Ervin könyvtár Rottenbiller utcai zenei gyűjteménye akkor jött létre, amikor ő volt a könyvtár vezetője. A hetvenes évek progresszívrock-albumait is gyűjtő archívumot a nyolcvanas évek közepén alapította Hont Péter könyvtárossal.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Kása Béla

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

Kása Béla (1952) – Korniss Péter mellett – az eltűnőben lévő paraszti kultúra és életmód legfontosabb vizuális megörökítője. Pécsett született, 1965-ben családjával Nyugat-Németországba költözött, ahol 1979-ben a kölni képzőművészeti főiskolán szerzett diplomát művészi fotográfia szakon. Európa legnagyobb képes magazinjainak, a Sternnek és a GEO-nak dolgozott, készített fotósorozatokat többek között nagyszebeni és macedóniai cigányokról. 1973 nyarán jutott el először Erdélybe, ami fordulópontot hozott az életében. Azóta rendszeresen visszajár és dokumentál. 1983-ban visszaköltözött Magyarországra, hogy közelebb legyen a neki mindennél kedvesebb erdélyi muzsikusokhoz. Az utóbbi négy évtizedben a népi kultúra elkötelezett kutatója, megőrzője és továbbadója. Zenél, népzenét gyűjt és fényképez Erdélyben, Moldvában és Gyimesben, de számos alkalommal járt Indiában a félnomád életmódot folytató tevepásztor rabari törzseknél is. Képeiből többek között Amszterdamban, Bécsben, Berlinben, Brüsszelben, Kölnben, Krakkóban, Lhaszában, Montrealban, New Yorkban, Párizsban, Prágában, Torontóban, Új-Delhiben és Washingtonban rendeztek kiállítást.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Kiss Ferenc

Életútinterjú (Papp Máté)

A magát mostanában „hangépítésznek” és „kertembernek” nevező nép- és világzenész a táncházmozgalom hőskorában kezdte zenei pályáját az Orfeo együttesből átalakult Vízöntőben, illetve a Kolindában, hogy később, egy új, immáron klasszikussá váló felállással működő Vízöntővel majd másfél évtizedes, páratlan pályafutást fusson be, majd szabadúszó zeneszerzőként és az Etnofon Zenei Társulás vezetőjeként (emellett kiadóvezetőként, fesztiválszervezőként és újabban rádiós szerkesztőként) képviselje továbbra is az általa folktemporainnek elnevezett zenei szellemiséget.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Kiss Llászló

Életútinterjú (Papp Máté)

Mindahányszor meghallgatom az Európa Kiadó A szem és a száj című dalát, a zenekar életművének olyan „B-oldalát” vélem felismerni, amely rendszerint ritkábban kap hangot a zenekar fő szólama, avagy szószólója hátterében. Az EK emblematikus számai nem véletlenül égtek be az úgynevezett underground köztudatba, A szem és a száj szerzője, Kiss Llászló basszusgitáros viszont mintha egy árnyalattal másféle oldalát képviselte volna az együttes folyamatosan formálódó attitűdjének – végig megőrizve a kezdeti nyitottságot.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Knisch Gábor

Életútinterjú (Csatári Bence)

Knisch Gábor 1947. február 10-én született Budapesten. 1977 és 2008 között egyedüli alkalmazottként a Zeneműkiadó (Editio Musica Budapest) könnyűzenei exportjáért felelős munkatársaként tevékenykedett, több világsikert érve el. Az ő munkásságának köszönhető, hogy a Fonográfnak lehetett angol nyelvű lemeze. Ugyancsak az ő közreműködésével léphetett fel a magyar együttesek közül máig egyetlenként a Bojtorján együttes a Wembley Country Fesztiválon, ahogy Frankfurtba is sikerült őket kijuttatnia még a kádári időkben. Sőt, részben neki köszönhető, hogy utóbbi zenekar az USA színpadait is meghódította. Knisch Gábor azonban nemcsak menedzser, hanem maga is zeneszerző, szövegíró. Olyan nagysikerű slágereket írt, mint a Véget ért egy fejezet, vagy a Csak fújt közben a szél, miközben életre szóló barátságokat és ismeretségeket kötött a korszak emblematikus előadóival és szerzőivel.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Kontra Zoltán

Életútinterjú (Rozsonits Tamás)

Kontra Zoltán kivételes zenei tehetségére korán felfigyeltek a szülei, és zongorára taníttatták: „Akkoriban a Visegrádi utcában laktunk, a Victor Hugo utca sarkán, a földszinten. A második emeleten lakott egy néni, Richter Vilma, aki magánzeneiskolát tartott fenn. Bámulatos mutatvány volt ez az ötvenes években. Vilma néni Zeneakadémiát végzett Kodály-tanítvány volt.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Koós János

Életútinterjú (Csatári Bence)

Koós János 1937. november 20-án született Bukarestben. 1941-ben családja áttelepült Miskolcra. 1957–1960 között az Országos Pénzügyőr Művészegyüttesben játszott, később a Zeneakadémiára került. Majd Marton Frigyes támogatásával robbant be az előadóművészetbe, és az 1960-as évektől kezdve az egyik legnépszerűbb szórakoztatóipari előadó lett. Koós János rengeteg díjat kapott, a teljesség igénye nélkül: a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1995), a Hungaroton életműlemeze (2001), Artisjus Életműdíj (2005), Magyar Toleranciadíj (2011), Zámbó Jimmy-díj (2012), Szenes Iván-életműdíj (2014), Pro Urbe Miskolc (2016). Az idén nyolcvanadik születésnapját ünneplő művész a tervbe vett jubileumi koncertjéről megjegyezte: „Sok humorral szeretném megfűszerezni a műsort, mert meggyőződésem, hogy ha a humor meghal, akkor öt perc múlva én is meg fogok.”

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Korda György

Életútinterjú (Csatári Bence)

Korda György Magyarország kiemelkedő tehetségű énekese, akinek csaknem hatvan éves pályája során összesen mintegy ezerötszáz dalfelvétele és harmincnyolc nagylemeze készült. 1939. január 4-én született Budapesten. Szülei vegyésztechnikusnak szánták, de ő inkább énekelni szeretett volna, ezért 1958-ban beíratták Vécsey Ernő zenepedagógushoz. Amint sikeres ORI-vizsgát tett, Orlay Jenő, alias Chappy zenekarával lépett fel a budapesti éjszakában. 1960–1962 között a Moulin Rouge-ban lépett fel rendszeresen, később pedig a táncdalfesztiválokon szerepelt nagy sikerrel. Pályája alatt a hazai fellépések mellett számos külföldi turné is fűződik a nevéhez. A táncdalok mellett a pókernek is mestere.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Kovács András

Életútinterjú (Ignácz Ádám)

Kovács András Kossuth- és kétszeres Balázs Béla-díjas filmrendező 1969-ben készült Extázis 7-től 10-ig című játékfilmje egyike a Kádár-korszak populáris zenéjét feldolgozó legismertebb és legjelentősebb alkotásoknak, melynek ismerete megkerülhetetlen a magyar beat-korszak szempontjából.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Kovács György

Életútinterjú (Rozsonits Tamás)

Kovács György Balázs Béla-díjas, Ezüst Medve díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett hangmérnök, zeneszerző 1942-ben született Budapesten. 1965-ben diplomázott a Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának gyengeáramú szakán. 1965-től 1990-ig a MAFILM hangmérnökeként közel száz játékfilmet és kilencven nagylemezt készített, alapítója a Magyar Hangmérnökök Társaságának. Ő kottázta le Freddie Mercury számára a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalt, a Queen 1986-os budapesti fellépése előtt.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Kovacsics András

Életútinterjú (Ignácz Ádám)

Kovacsics András neve ma talán már nem annyira ismert, mint a nemrég ötven éves jubileumát ünneplő Omega együttes ma is aktív tagjaié, pedig Benkő László és Kóbor János mellett talán ő a zenekar első öt évének legfontosabb szereplője. Az 1962 és 1967 között az Omegában a zenekarvezetői feladatokat is ellátó Kovacsics a korszak más neves együtteseiben is megfordult a későbbiekben: játszott az Olympiában, a Syconorban és az Universalban is.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Kövér Péter

Életútinterjú (Rozsonits Tamás)

Kövér Péter 1947-ben született Budapesten mint a „Nagy Generáció” jelentős tagja. Gyermekévei kalandosan teltek, nagyszüleinél, később intézetben nevelkedett, és csak több mint ötvenéves korában ismerte meg egypetéjű ikertestvérét. A beat- és rockzene iránti rajongása már a műfaj első hazai lépései idején kialakult, még középiskolás korában. A gimnáziumban Tánczos Gábor volt az osztályfőnöke, az ő hatására végezte el később az egyetemen a szociológia szakot. Kövér Péternek rengeteg hazai és nemzetközi kulturális, sport és egyéb esemény rendezése fűződik a nevéhez. A Budapest Sportcsarnok és a Syma Csarnok munkatársa is volt.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Krulik Zoltán

Életútinterjú (Papp Máté)

Egy lexikonbeli szócikk szerint a makám „szellemes férfiak társaságát” jelenti, ami korai korszakában igaz is volt a besorolhatatlan műfajú, instrumentális kamarazenét játszó Makám együttesre is, melyet Krulik Zoltán alapított 1984-ben. Egy másik definíció szerint az arab eredetű szó olyan zenei hangsorokat (makámákat) takar, amelyekben a rögzített, illetve az improvizatív elemek egyszerre vannak jelen. Ez is igaz a mindenkori Makám-muzsikára, ezzel együtt a zenekar jelenlegi felállása – az úgynevezett vokális korszak szellemében – már inkább a dalműfajhoz kötődik, mint a kortárs hangszeres kísérleti kompozíciókhoz. Az együttesben megforduló énekesnők pedig tovább szélesítették ama szellemes férfifők körét, akik közül Krulik Zoltán maradt meg a Makám vonzáskörében. Életművének vezérmotívumai is ehhez a szinte állandó átalakulásban lévő formációhoz vezetnek, melyben a véletlenszerű fordulatok és a tudatos döntések valóban úgy harmonizálnak, mint a fentebb körülírt makámákban.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Kurucz Attila

Életútinterjú (Bálint Csaba)

Kurucz Attila 1950. január 6-án született Miskolc külvárosában. A hetedik és a nyolcadik osztályt a Szilágyi Dezső úti általános iskolában végezte, ott kezdett belefolyni a közösségi életbe. Nyaranta táborozni járt iskolájával a Bükkbe, ahol tizennégy évesen, egy triciklivel szerezte be a tábor ellátását a környező falvak lakóitól, tulajdonképpen ez volt az első szervezésnek mondható dolog az életében. Kohóipari technikumot végzett. Tizenkilenc éves koráig ifivezető volt általános iskolai úttörő csapatában, Nagy Béla igazgatóhelyettes úr inspirálására, aki később atyai jóbarátja lett.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Lantos Iván

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

Lantos Iván (1949) a hetvenes években az Orfeo, a Vízöntő, majd a Kolinda alapító tagja volt, emellett játszott a Sebő-együttesben is. 1980 és 2003 között Franciaországban élt, ahol szintén több formációt alapított (Transylvanian Káposzta, Spondo), a dzsesszdobos Gritz Péterrel duózott, kortárs tánccsoportok számára írt zenét, valamint számos előadó (Hughes de Courson, Pierre Akendengué, Gabriel Yacoub, Christian Ferrari) lemezprojektjeiben és/vagy turnéiban vett részt. Hazatérése után a bugaci pusztában telepedett le, az utóbbi években a szentendrei Dömörkapun él.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Lois Viktor

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

A tatabányai bányászcsaládból származó, a nyolcvanas-kilencvenes években Szentendrén kiteljesedő, 2003 óta az Egyesült Államokban élő és alkotó Lois Viktor (1950) évtizedek óta a képzőművészet és a zene egyesítésén fáradozik. Kezdetben környezetének mindennapi használati tárgyait értelmezte újra, majd jöttek a zörgős-csörömpölős, performanszszerűen megszólaltatható gigantikus szoborhangszerek, melyeket a kilencvenes évek derekától az emberi léptékű, reprodukálható zeneművek létrehozására is alkalmas hangszerszobrok váltották fel. A jobb híján az alternatívok közé sorolt Tundravoice nevű formációjával eddig két kazettát és öt CD-t jelentetett meg. Miközben az utóbbi két évtizedben tajvani élettársával, Yin Peettel a Bostontól 30 mérföldre észak-nyugatra fekvő Actonban hozott létre és működtet nemzetközi művészeti központot.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Lovas Róbert

Életútinterjú (Rozsonits Tamás)

Lovas Róbert 1942-ben született Budapesten. Édesanyja zongorista volt, hamar észrevette, hogy kisfia kimagasló érzékkel zongorázik: „még kicsi voltam, […] állandóan figyeltem anyámat, ahogy zongorázik, aztán egyszer, amikor egyedül voltam, leültem a zongorához, és próbáltam eljátszani, amit korábban hallottam."

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Magay Klementina

Életútinterjú (Csatári Bence)

Magay Klementina 1949-ben született. Általános iskola negyedik osztályában beíratták zongoraórákra, és mivel a Múzeumkerttel szemben laktak, ami nagyon közel volt a Magyar Rádióhoz, az ott dolgozó és a házukban lakó titkárnő beajánlotta a rádió gyermekkórusába.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Mann Tibor

Életútinterjú (Rozsonits Tamás)

Mann Tibor, a legendás szervező 1946-ban született, abban az évben, amikor a hazai rock-élgárdából Koncz Zsuzsa, Nagy Feró, Bródy János, Frenreisz Károly, Tolcsvay Béla, vagy Mann középiskolai társa, Demjén Ferenc. Rajongóként került a szakmába, aztán hamar felfigyeltek szervező tehetségére. „A Baranyai téren laktunk akkor, bejártunk az Fővárosi Művelődési Házba például a Kék Csillag együttes koncertjeire és táncestekre is. (…) Így lettem ott rendező. Elkezdtem aztán beszélgetni Illés Lajossal, megkérdeztem tőle, van-e arra lehetőség, hogy a munkahelyemen, a Gammában is fellépjenek egy koncerten. Nem látta semmi akadályát, úgyhogy bementem a főnökséghez, egyeztettem a részleteket és megkötöttük a szerződést. Így indult. Aztán az Illést követően jött a Metro és az Omega is. Szerveztem egy nagyon sikeres Ex Antiquis-koncertet is, Hacki Tamásékkal. Ezek után behívtak a Szakszervezeti Bizottságra. »Mann elvtárs, jó lenne, ha az ünnepségeinket is feldobná, van ismeretsége a zenekarok körül, biztos sikerül színészeket is szerződtetni!«. Bementem az ORI-ba, kértem egy névsort a kiközvetíthető színészekről. A listán, amit kaptam, Básti Lajostól kezdve az összes, ma már Kossuth-díjas művészek szerepelt. Megkaptam a telefonszámaikat, felállítottunk egy koncepciót és elkezdtem szervezni a nőnapi ünnepséget, meg aztán április 4-ét és november 7-ét a vállalati nagyterembe.”

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Márkus Barbarossa János

Életútinterjú (Zilahi Csaba)

Márkus Barbarossa János zenész, hangszerkészítő, régiségkereskedő és költő 1955-ben született az erdélyi Szilágyzoványon. Két és fél éves korában édesanyja a nagynénjére bízta, aki a szilágysomlyói Mária-rendi kolostorban volt vicepriorin (a zárdafőnöknő helyettese). Itt az apácák klasszikus zenét oktattak, zongorázni, harmóniumon játszani, hegedülni tanítottak. Ebben a zenei környezetben nevelkedett ötéves koráig, amikor a nagymamája hazavitte Nagyváradra. Itt két évvel később egy gitárt kapott ajándékba, és beíratták a művészeti népiskolába, ahol a váradi rockgeneráció javarésze megtanulta a klasszikus gitározás alapjait és a kottaolvasást. Itt ismerte meg Elekes Csabát is, a Metropol együttes későbbi szólógitárosát, akivel tíz-tizenkét évesen elkezdtek együtt zenélni, dalokat írni. Első díját a székelyudvarhelyi Siculus Fesztivál 1971-es kiadásán kapta egy olyan daláért, amelyet a Metropol adott elő.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Mátrai Zsuzsa

Életútinterjú (Csatári Bence)

Mátrai Zsuzsa táncdalénekesnő 1941-ben született Budapesten. Már óvodáskorában felfigyeltek tehetségére, otthonukban pedig édesapja zongorán játszott amerikai sztenderdjeire énekelt. Középiskolás korában járt Majláth Júliához énekelni tanulni, illetve Fischer Sándorhoz, a Magyar Rádió és Televízió, valamint a Színház- és Filmművészeti Főiskola beszédtechnika tanárához.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Mészáros Márta

Életútinterjú (Ignácz Ádám)

Mészáros Márta Eltávozott nap és Szép lányok, ne sírjatok című filmjeit a hatvanas-hetvenes évek legfontosabb magyar zenés filmjei között tartják számon. Mészáros pályája a beatzenével és más populáris zenei irányzatokkal foglalkozó más rendezőkéhez – Banovich Tamáshoz és Kovács Andráshoz – hasonlóan az ötvenes évek elején indult, ráadásul a filmművészeti főiskolát Magyarország egyik legismertebb női rendezője nem itthon, hanem a Szovjetunióban végezte.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Módos Péter

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

A Magyar Televízió 1989 előtti könnyűzenei kínálatát alapvetően Módos Péter (1939–) és stábjának szerkesztői tevékenysége határozta meg. Az eredeti foglalkozása szerint műszerész Módos 1962 és 1968 között a KISZ II. kerületi Bizottságának kulturális és agitprop titkára volt, emellett a Budapesti Ifjúsági Könnyűzenei és Jazz Klubot vezette. 1968-ban lett a Magyar Televízió zenei szerkesztője. A táncdal- és jazzfesztiválok mellett szerkesztőként olyan produkciók fűződnek a nevéhez, mint a Könnyűzenét Kedvelők klubja, az Extázis 7-től 10-ig, a Tapsifüles, a Slágerszerviz, a Jazz Pódium, az Egymillió fontos hangjegy, a Pulzus, a Pori Jazz és a TeleJazzPódium.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Mohai Tamás

Életútinterjú (Papp Máté)

„Elölről kell kezdenem, de még vissza kell érnem…” Így kezdődik Mohai Tamás gitáros-dalszerző életműösszegző lemezsorozatának első trackje. A három albumból, illetve (a „szakállamtitkár” életkorára utalva) összesen ötven szerzeményből álló koncept kiadványok első darabja a sokatmondó Fasznak annyicímet viseli. Amíg az idézett Őskor című szám a Mohai-féle zenei felfogás filozofikusabb oldalát mutatja meg, addig a címadó opusz nyersen, odamondósan és nem mellesleg kellő (ön)iróniával talál bele a közepébe. Az öntörvényű, ugyanakkor nyitott hangzásvilágú anyag egyrészt keresztmetszetet ad Mohai zenekari munkásságáról – a Faxnitól a Boom Boomig –, másrészt a mások számára (Almási Enikő, Dely Domokos, Szakács Tibor, KFT stb.) írt dalokon keresztül epizódokat villant fel az egyszerre széttartónak és egységesnek is mondható pálya állomásiról – valamiképpen vissza(t)érve az első megpengetett hangok ösztönösségéig.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Mózsik Imre

Életútinterjú (Dragojlovics Péter)

Mózsik Imre 1969-ben született Washingtonban. Szülei diplomataként dolgoztak, így már gyerekként sok időt töltött nyugaton, többek között 1977 és 1981 között Londonban, ahol testközelből élte át a punk, illetve a new wave megjelenését.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Neményi Béla

Életútinterjú (Ignácz Ádám)

Bár mindössze egy évtizedet töltött el a magyar populáris zenei életben, Neményi Béla, az Atlantis együttes alapító tagja és énekese mégis meghatározó alakja a hazai beatzene történetének. Míg az Atlantis zenekar zenei vezetője Sankó László volt, Neményi a szervezési, menedzselési feladatokat látta el egyszemélyben, és kapcsolatai révén az együttes az 1960-as évek egyik legsikeresebb, legtöbb nyilvánosságot kiérdemlő alakulatává vált.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Nemes Nagy Péter

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

Nemes Nagy Péter (1949–) a hazai poprocktörténet egyik legjelentősebb dokumentátora és élő lexikona. A többség az ország első számú bluesszakembereként ismeri. 1984 és 2007 között állandó bluesműsora volt a Magyar Rádióban, később (azzal párhuzamosan) a Fiksz közösségi rádióban, mostanában pedig Klub Rádióban. 2000-ben A blues nyomában címmel könyvben foglalta össze a műfaj nemzetközi történetét. A Rockinform című rockzenei magazinban évtizedeken át írt havi rendszerességű blueslemezbemutatókat. Ő volt az 1992 és 2002 között működő Magyar Blues Társaság elnöke. Megszámlálhatatlan hazai blueskiadvány (kazetta, LP, CD, DVD) szerkesztője, kísérőfüzetének írója. Mindezeken felül az elmúlt harminc évben nem történt olyan jelentősebb bluesesemény Magyarországon, ahol valamilyen minőségben – műsorvezető, előadó, szerkesztő, tudósító – ne vett volna részt.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Németh Gyula

Életútinterjú (Csatári Bence)

Németh Gyula (1945, Budapest) a magyar rocktörténet fontos szereplője, a Budai Ifjúsági Park igazgatóhelyettese (1977–1979), majd igazgatója (1979– 1982) volt, később pedig az Ifjúsági Rendező Iroda (IRI) igazgatóhelyetteseként tevékenykedett. Budapest egyik legfontosabb szórakozóhelyének vezetőjeként fontos információk és érdekes történetek birtokosa, akinek élettörténetét, a kádári időkben a könnyűzenei életben szerzett tapasztalatait rögzítettük interjúnkban.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Nemlaha György

Életútinterjú (dr. Csatári Bence)

Nemlaha György 1941-ben született Szolnokon, de gyermek- és fiatalkorát Erdélyben töltötte. Első zenei élménye a Fekete Péter öcsém című operettdal volt, amelyet még egy szovjet katonatiszt társaságában is sokszor meghallgatott nagyváradi otthonukban a második világháború idején. 1948-tól az eredetileg a premontreiek kezében lévő, majd államosított nagyváradi általános iskolába és gimnáziumába járt tizenegy évig, itt is érettségizett.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Pajor Tamás

Életútinterjú (Papp Máté)

„Nincs más választásod… szabad vagy!” – énekli Pajor Tamás az AMEN zenekar Szabad vagy című számában. Valóban, mintha az eleve elrendelés és a szabad akarat paradox összekapcsolódása jelenne meg, avagy tömörülne szimbolikus mozzanatokká a zenész-lelkipásztor életútja során – a punkos lendületű, újhullámos Neurotic ámokfutásától kezdve egészen a Prédikátor-szólóprojekt legújabb „szószólásáig”.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Pálffy Zsuzsa

Életútinterjú (Csatári Bence)

Pálffy Zsuzsa a magyar táncdaléneklés egyik ikonikus alakja, aki nem mindennapi pályafutásának kétharmadát Kanadában töltötte. 1939-ben született Budapesten, a második világháborúban nem kis szerencsével menekült meg a holokauszt borzalmai elől.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Pápai Béla

Életútinterjú (Papp Máté)

Amikor először hallottam Pápai Bélát a kecskeméti Kilele Music Cafe-ban játszani, éppen a Nagy utazás című örökbecsű Dés–Bereményi-dalt zongorázta-énekelte, kocsmányi közönség előtt, laza vendéglátós bájjal, a legkevésbé kérkedő, de az első leütött hangokból hallható profizmussal.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Pápai Sándor

Életútinterjú (Kovács László)

Pápai Sándor lemezbolt-tulajdonos, kulturális aktivista 1963-ban született. A rendszerváltás előtt már foglalkozott lemezkereskedelemmel, harmincöt éve az ő neve fémjelzi a Wave-boltot. Hogyan lesz egy értelmiségi útkeresésből informális egyszemélyes kultúrközpont? Erre ad választ az életútinterjú.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Pentz Zsolt

Életútinterjú (Csatári Bence)

Pentz Zsolt, a Nemzetközi Koncertigazgatóság (NKI) Könnyűzenei Osztályának vezetője volt a nyolcvanas évektől kezdve, egészen a rendszerváltozásig. 1940-ben születetett Budapesten. Szülei pedagógus végzettségűek voltak. A Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett, 1958–1964 között pedig elvégezte az ELTE-n a történelem-angol szakot. A diploma átvétele után a Magyar Rádióban töltött egy évet a Külföldi Adások Főszerkesztőségén, az angol nyelvű adások szerkesztőségében, ahonnan a Kossuth Rádió adásait sugározták idegen nyelveken. 1965-ben került az NKI-hez, ahol az angol nyelvterületet, valamint Lengyelországot és Csehszlovákiát bízták rá.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Poór Péter

Életútinterjú (Csatári Bence)

Poór Péter 1944. szeptember 20-án született Budapesten értelmiségi családba, ahol mindenki tudott valamilyen hangszeren játszani. A családi hagyomány szerint előbb énekelt csecsemőkorában, mint ahogy beszélt. Tizenhét éves korától tanult énekelni, végül Németh Anna, a híres operaénekesnő lett a tanára. Amatőrként 1961-ben már fellépett különböző helyeken. A hivatásos énekessé válás útján az első lépések a sikeres OSZK- és az ORI-vizsgák voltak. Poór Péter karrierje ezek után gyorsan ívelt felfelé, beválogatták a Budai Ifjúsági Park fellépői közé is, de meghatározó volt számára pályafutásában az első televíziós szereplése is. Az énekes karrierjének egyik csúcspontja a berlini Friedrichstadtspalastban való fellépés-sorozata volt, ahol 1980–1982 között háromszor volt két-két hónapig a műsor sztárvendége.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Ráduly Mihály

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

Ráduly Mihályt (1944) elsősorban a progresszív rockot játszó Syrius szaxofonosaként ismeri a nagyközönség. Apai ágon muzsikuscigány családból származik, kezdetben hegedülni tanult, később áttért a szaxofonra, példaképének John Coltrane-t tekintette. Már az 1962 őszén megnyílt első budapesti dzsesszklub, a Dália jam sessionjein részt vett, miközben a Mediterrán együttesben a Szörényi testvérekkel és Bajtala Jánossal is zenélt. 1968-tól a Pege Aladár Quartetben játszott, melynek tagjaként a Montreux-i dzsesszfesztiválon szólistaként első díjat nyert. 1970 januárjában csatlakozott a Syriushoz, mellette a következő években a Rákfogóban és Szabados György együttesében is játszott. 1973 őszén a bostoni Berklee College of Music ösztöndíjasa lett, de a dzsesszakadémiát végül nem végezte el. New Yorkban telepedett le, ahol több zenekarban (köztük az ígéretesen induló Speed Limitben) játszott, ám a nyolcvanas évek elején abbahagyta az aktív zenélést és a továbbiakban pincérként dolgozott – egészen 2007-es nyugdíjba vonulásáig. Azóta ismét Magyarországon él.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Rozgonyi Péter

Életútinterjú (Rozsonits Tamás)

A történelmi nevet viselő Rozgonyi Péter hazánk egyik legismertebb, legtehetségesebb és legfoglalkoztatottabb hangmérnöke. A magyar pop-rockzene aranykorában került a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat Rottenbiller utcai stúdiójába, ahol minden munkafázist elsajátított a műszaki érdeklődésű és iskolázottságú, több hangszeren is játszó fiatalember. Első önálló munkája egy Dolly Roll-kislemez volt, de a mai napig dolgozik a hazai szakmai színe-javával.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Rupaszov Tamás

Életútinterjú (Dragojlovics Péter)

Rupaszov Tamás a hazai underground zenei közeg kultikus alakja, a Trottel, a Marina Revue és a PaprikaPaprika zenekarok, továbbá a több mint 25 éve működő Trottel Records alapítója. Tizenöt évesen, a Rottens nevű együttes tagjaként került be a magyar punkélet sűrűjébe. A rövid életű zenekart hamar felváltotta a Trottel első formációja, aminek a dobos váratlan disszidálása vetett véget. Rupaszov ezután a Marina Revue-t, majd az újraalakuló Trottelt vezette, amely mind itthon, mind pedig külföldön sikeres lett. A nyolcvanas évek második felében fáradhatatlanul építette a nemzetközi punkkapcsolatokat, valamint másolta és terjesztette a hazai underground együttesek kazettáit. Ebből lett a Trottel Records kiadó. Dragojlovics Péternek legendás koncerthelyszínekről és -helyzetekről, a Super 8-as kamerával a Kádár-kor fővárosi punkéletéről forgatott, T-34 című dokumentumfilm kulisszatitkairól, valamint a kilencvenes évek színes zenei világáról mesélt. Meg arról is, hogy miként telnek egy multifunkcionális kultúrkamikaze mindennapjai karantén idején.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Sankó László

Életútinterjú (Ignácz Ádám)

Sankó László a magyarországi beatzene korai történetének egyik meghatározó alakja. Az Atlantis együttes alapítójaként és vezetőjeként vált igazán ismertté, de későbbi zenekaraival (pl. a Sankó Beat Grouppal) is komoly sikereket ért el a múlt század hatvanas éveiben. Sankót sokan Radics Béla felfedezőjeként és zenésztársaként tartják elsősorban számon, pedig „saját jogon” is fontos szerepe volt a Nyugatról beáramló új populáris zenei műfajok és stílusok magyarországi népszerűsítésében. Hírnevét főként annak köszönheti, hogy együtteseinek nem csak szellemi, de zenei vezetője is volt.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Sebő Ferenc

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

Sebő Ferenc (1947) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató és építészmérnök. Az énekelt versek hazai úttörője, a népzenei revival mozgalom egyik alapítója. Nem mellesleg a Magyar Televízió Fölszállott a páva című nagysikerű népzenei tehetségkutató műsora zsűrijének az elnöke.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Szántó Erzsi

Életútinterjú (Csatári Bence)

Szántó Erzsi 1939-ben született Budapesten. Iskoláit – ideértve a zenei iskolát is – Kőbányán végezte. Első zenei élményei a komolyzenéhez kötődnek, mivel hegedülni tanult, és többek között Mozart és Beethoven műveit játszotta zenekarban. A könnyűzenével a Zsolnai Hédi által énekelt Portugál szerenád című számon keresztül ismerkedett meg tizennégy-tizenöt évesen, és ez volt az első dal is, amit nagyobb nyilvánosság előtt előadott. Szántó Erzsi 1958-ban sikeresen felvételizett a Magyar Rádió stúdióképzésére, ahova nem volt könnyű bejutni. Az énekesnő legnagyobb slágere is egy rádiós vizsgafelvételhez köthető, ugyanis Nádas Gábor zeneszerző felajánlotta neki erre az alkalomra a Hold ragyog a Dunán című dalt, miután Vámosi János visszautasította azt. Ezzel a slágerrel 1962-ben megnyerte a Magyar Rádió Tessék választani! című vetélkedőjét. A Holéczy zenekarban, majd az EMKE-ben énekelt, és a színvonalas budapesti lokálokon kívül a Budai Ifjúsági Parkban is rendszeresen fellépett, itt a Bergendy együttes kísérte. Utoljára 1965-ben vett részt turnén – a Balaton körül –, itt a Metro zenekaron kívül Hofi Géza, Alfonzó, Markos György, továbbá Sárosi Kati, Margitai Ági és Majláth Jenő voltak a társai. Szántó Erzsi 1966-tól 1979-ig, amíg meg nem született a fia, Münchenben és környékén énekelt színvonalas lokálok műsoraiban, egyebek mellett a Maximban, a Bayerischer Hofban és a Moulin Rouge-ban is.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Szemző Tibor

Életútinterjú (Papp Máté)

Szemző Tibort összeművészetinek nevezhető, már-már meditatívan előkészített, olykor évtizedes alkotói folyamatot feldolgozó, újra és újra átdolgozott, tökéletesített (vagy inkább mindig más oldalról megközelített) projektjei alapján akár kifejezetten koncepciózus alkotónak is tarthatnánk.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Szigeti Edit

Életútinterjú (Fernbach Erika)

A női beatsztárok története Koncz Zsuzsával, Zalatnay Cinivel és Kovács Katival indult, de a kései beatlányok közül talán Szigeti Edit volt a legkiemelkedőbb. Az egyik első magyar lányzenekar alapítója, az első magyar női szólógitáros, a mai napig sikeres szövegíró és befutott festőművész: története igazi (majdnem) elveszett magyar rocktörténelem.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Szomjas György

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

Szomjas György (1940–2021) a magyar populáris kultúra talán legfontosabb vizuális dokumentátora volt. Ahogy mondani szokta, számára 1956 két szempontból is meghatározó élményt jelentett: egyrészt gimnazistaként átélte a forradalmat, másrészt bejött az életébe a rock and roll. Olyannyira, hogy ismerősi körében éveken át ő volt a rongylábkirály.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Szőnyei Tamás

Életútinterjú (Bihari Balázs)

Nagyon kevés újságíró tud úgy írni zenéről, mint Szőnyei Tamás: cikkei ‒ szóljanak bár ismert vagy ismeretlen előadóról, bármilyen stílusból ‒ valahogy mindig arra sarkallják az olvasót, hogy utánamenjen, beleássa magát az adott zenébe, hogy átérezze azt a fajta szeretetet, amit Szőnyei is érez a dalok hallgatásakor.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Szörényi Szabolcs

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

Szörényi Szabolcs (1943, Budapest) 1964 és 1973 között az Illés, 1974 és 1984 között a Fonográf együttes basszusgitárosa, énekese volt, Szörényi Levente testvérbátyja. Pályája elején Bajtala Jánossal és Kőszegi Imrével játszott, Mediterrán néven indultak az 1962-es országos Ki mit tud?-on, de csak az elődöntőig jutottak, viszont egy kislemezt rögzítettek Németh Lehellel. Szabolcs a hatvanas-hetvenes években többek között olyan Illés- és Fonográf-slágerekben vitte a prímszólamot, mint a Kétszer voltam kopasz életemben, Az ész a fontos, nem a haj vagy a Lökd ide a sört!. Zenekarai stúdiófelvételeinek, illetve Szörényi Levente színpadi műveinek (többek között: István, a király, Atilla – Isten kardja, Veled, Uram!, Árpád népe) elsőszámú zenei rendezője. 1990-ben Lökd ide a ...! (Kocsmadalok) címmel jelentette meg élete egyetlen szólóalbumát. Mindezek mellett lelkes vasútmodellező is.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Szűcs László

Életútinterjú (Dragojlovics Péter)

Szűcs László billentyűs 1955-ben született Budapesten. A Kőbányai Sörgyár zenei óvodájában kezdett zenét tanulni, itt figyeltek fel a tehetségére. Klasszikus zeneszerzés tanszakon végezte el a konzervatóriumot, majd a dzsesszkonzervatóriumba is beiratkozott. Ebben az időben alakult az első zenekara. Ezt követő zenekarának basszusgitárosa ajánlotta őt az akkor induló Theatrum együttes tagsága számára. Az 1972-ben alakult Theatrum a korszak hazai progresszív rock színterének egyik, ma már kevésbé ismert formációja, amelyben számtalan, később országosan ismert zenész kezdte pályafutását, így Szűcs is. A billentyűs 1975 nyarán, kalandos körülmények között Jugoszlávián keresztül Nyugat-Németországba disszidált Mándoki László, valamint Csupó Gábor társaságában. Először vendéglátós zenészként dolgozott, majd 1978-ban Münchenbe költözött, ahol le is telepedett. Játszott egy big bandben, majd bekerült a legkeresettebb a stúdiózenészek közé.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Tamás Gábor

Életútinterjú (Zilahi Csaba)

Tamás Gábor kétségtelenül a legismertebb és legnépszerűbb erdélyi táncdalénekes. Nemrég kapta meg a Magyar Köztársaság Arany érdemrend Keresztjét, Duna-díjas, 2004-től a magyar Kultúra Lovagja, 2016-ban a Világ Magyarságáért díjjal tüntették ki, 2022-ben pedig EMKE életműdíjjal.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Tárkányi Tamara

Életútinterjú (Csatári Bence)

A budapesti születésű Tárkányi Tamara kilenc hónapos korától siófoki anyai nagyszüleinél nevelkedett egészen érettségiig. Már kisgyerekkorában dalokra tanították, nagyapjával együtt énekelt. Nagyapja fényképész műtermét a szovjet és a német katonák egyaránt igénybe vették, végül teljesen tönkretették a második világháborúban.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Tolcsvay Béla

Életútinterjú (Majnik László)

Tolcsvay Béla a magyar David Crosby. Beat, avagy folk-beat zenész, majd rockzenész, Erdélyben történt megvilágosodása óta pedig – mint ahogyan önmagát meghatározza – énekmondó. Elmondása szerint volt „haknihuszár”, hanglemezboltos, a nyolcvanas években egyszerűen „csak” túlélt… de a valóságban élt. Tolcsvay Béla csodálatos daljátékok megformálója is, munkáiban mindig ott a népi elem, az egyszerűség, mert azt szeretné, ha mindenki értené őt, és azt a világot, amibe a hetvenes évek derekán, rockzenészi pályafutását – részben – maga mögött hagyva beleszeretett. David Crosbyhoz azért is hasonlítható nyugodt szívvel, mert az amerikai művésznek és neki is a legfőbb ihletforrása, művészetének és létezésének táplálója a tisztaság. Tolcsvay Béla tehát nem csak külsejét tekintve hasonlít Crosbyra, hanem a belbecsük is nagyon hasonló.


Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Toldy Mária

Életútinterjú (Csatári Bence)

Toldy Mária énekesnő, énektanár 1938. május 3-án született Budapesten. Édesapja, Toldy István a Ganz-Mávag műszaki osztályvezetője volt, édesanyja, Worschitz Mária háztartásbeliként fogta össze a családot. Az énekesnő szülei fiatal felnőttkorában hunytak el. Bátyja, Toldy Zoltán filmgyári hangmérnökként dolgozott, és sajnos szintén nagyon fiatalon, ötvenévesen távozott az élők sorából.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Tóth György

Életútinterjú (Rozsonits Tamás)

Tóth György a kortárs magyar fotográfia egyik meghatározó alakja. Különleges, csak rá jellemző szellemiségű és formavilágú képei egyedi technikával készülnek. Magyar művész, aki itthon tanult, itt él és innen jutott a világhír közelébe. „Echte budapesti vagyok, itt születtem 1950. március 2-án.”

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Ujj Zsuzsi

Életútinterjú (Fernbach Erika)

Ujj Zsuzsi 1959-ben született Veszprémben. Családja és szülei gazdálkodók voltak a második világháború előtt, majd a kommunista rendszerben államosították a földjeiket, így nincstelenné váltak. Édesapja egy hadiüzemben kezdett el dolgozni, és végül egy mezőgazdasági gépgyárból ment nyugdíjba. Édesanyja fegyverüzemben helyezkedett el, majd pedig a beteg nagymamát ápolta. Az ő halála után az Ofotért Vállalatnál kapott állást.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Ungár István

Életútinterjú (Csatári Bence)

Ungár István szaxofonművész 1938-ban született Budapesten. Családjában nem volt zenész, autodidakta módon kezdett el tanulni a hangszeren. Ungár István Gyuri becenevű bátyja zenekarának, a Gyurikán együttesnek a tagja lett pályája elején Pege Aladárral együtt, majd játszott mások mellett Szabó Gáborral és Csányi Mátyással is. Kalandos úton került a Holéczy-zenekarba, ahol profi zenész lett, letette az OSZK-vizsgát is. Lehetősége volt nyugaton is játszani, később pedig saját zenekart alapított. Ungár Istvánt mások mellett Udo Jürgens, a Spencer Davis Group és a Nashville Teens is hívta soraiba, de ő a saját együttesére való tekintettel nem ment. A rendszerváltozás után is folytatta a zenekarában, amellyel 1994-ben átálltak a magánrendezvényeken való zeneszolgáltatásra.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Urbán Tamás

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

Urbán Tamás (1945, Szatmárnémeti) fotográfus a hetvenes-nyolcvanas évek magyar poptörténetének talán legfontosabb fotódokumentátora. Az Ifjúsági Magazin munkatársaként számtalan poszter, riportkép, portréfotó elkészítése fűződik a nevéhez. Azon kevesek közül való, akik már a szocializmus idején is megmutathatták a társadalom, a rendszer negatív oldalait. Így készíthetett fényképsorozatot az abortuszról, az aszódi javítóintézetről, a kábítószeres fiatalokról, a börtönökről, a halálos balesetekről, a mentőkről, s mindenkiről, aki a társadalmi lét perifériájára került.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Vági László

Életútinterjú (Papp Máté)

Ha felVági László nevéből indulunk ki, esetleg arra a következtetésre juthatunk, hogy viselője – a jó ideje saját „Felföldi Királyságába” visszavonuló zeneszerző, filmrendező és képzőművész – valamifajta önérzetes sértettségtől vezetve költözött ki egy ópusztaszeri tanyára, hogy hátrahagyja mindazt, ami hányatatott, ugyanakkor rendkívül kalandos életútjának eladdig irányt szabott, és ami mindvégig szellemi szembeszegülésre késztette őt. Azt az általa kontraszelektívnek nevezett miliőt, melyet akár nemzeti sajátosságként is elkönyvelhetünk, de amit ugyanúgy kiterjeszthetünk a huszadik századi kelet-közép európai térségre is. Bár a 2015-ben hetvenéves Vági szerint „a világon mindenütt utálják azt az embert, akinek önálló gondolkodása van. A kontraszelekció mindig, minden körülmények között működik.” Kőbányáról Szegedre kerülve, „risszrossz rockzenészként” és amatőr filmesként már igen korán megtapasztalhatta ezt, hiszen az akkori hatalomnak való kiszolgáltatottság fokozottan érte azokat, akik szabadon merték kinyilvánítani, amit a körülöttük lévő szűkebb-tágabb világról gondoltak.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Várszegi Éva

Életútinterjú (Fernbach Erika)

Várszegi Éva 1953-ban született Budapesten. Édesanyja az Elektromos Műveknél, majd a Földműves Szövetkezetek Országos Termékértékesítő Központjánál dolgozott, míg édesapja a Kohászati Gyárépítő Vállalatnál volt osztályvezető. Családjával másfél éves korában Sztálinvárosba költöztek, mivel apját ide helyezték át. Itt figyelt fel tehetségére a zenetanára, aki azt javasolta a szülőknek, hogy, ha visszatérnek Budapestre, lányuk próbálja meg a felvételit a Magyar Rádió Gyermekkórusába. Erre Éva nyolc éves korában került sor, amikor is sikeresen felvételizett.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Vas János Panyiga

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

Vas János Panyiga (1953) elsősorban az Orfeo zenészcsoport és az abból kinőtt Vízöntő együttes alapító-vezetőjeként vált ismertté, de ott volt a Monszun létrejötténél, játszott a Gerilla, a Kolinda, a Mákvirág és a MALÉV Kamarás zenekarokban is. Kommunista szülők gyermekeként bal oldalról kritizálta a Kádár-rendszert. Sosem pártban gondolkodott, hanem közösségben, a „szabadság, egyenlőség, testvériség” eszménye számára a mai napig a legfontosabb vezérfonal. Néprajzosként a nyolcvanas évektől egészen a megszűnésig stabil tagja volt a Néptáncosok Szakmai Házának, az utóbbi években elsősorban a Táncház Egyesületben dolgozik. 2012-ben Hej, ​betyárok! – Betyárok a népi kultúrában címmel jelent meg könyve.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Vas Zoltán

Életútinterjú (Papp Máté)

„VasZoli” egyike azoknak a hazai blues-arcoknak, akik a közép-európai környezetbe ágyazva szólaltatják meg egy másféle „kisebbség” közérzetét, és akinél az említett tradíció felhangjai, illetve a magyar rögvalóság mindenkori rezgései szerves kavarodásban hallhatóak. Ezzel együtt azon kevés dalszerző közé tartozik, akiknél a dalszöveg – a Cseh–Bereményi- vagy a Dévényi Ádám-szerzeményekhez hasonlóan – egy-egy novellányi háttéranyagot is rejthet magában; ez esetben megannyi Örkény-egypercessel van dolgunk, vagyis olyan groteszk helyzetdalokkal, „abszurdoidokkal”, melyeknek hatására váratlanul szájra fagynak a mosolyok, miközben nevetésben oldódnak fel a szorongások is.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Vavrinecz András

Életútinterjú (Papp Máté)

A jeles zenész-mérnök felmenőkkel büszkélkedő, Martin György-díjas Vavrinecz András, zenész, népzenekutató és népzenetanár 1954-ben, Budapesten született. Első gyűjtőélményét hatévesen Somogyacsán szerezte népzenekutató apai nagybátyja jóvoltából. A zuglói I. István Gimnáziumban érettségizett, majd 1977-ben bányamérnöki oklevelet kapott a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. Viszonylag rövid ideig maradt a mérnöki pályán, mert felmenői némelyikéhez híven végül a zenei pálya vonzotta magához. Első erdélyi útja a hetvenes évek elején nagyjából a táncházmozgalom elindulásának idejére esett, később a mozgalom tevékeny részesévé, alakítójává vált. Erdélyi élményeinek és Kallós Zoltán atyai biztatásának hatására 1975-től már hivatásszerűen foglalkozott népzenével: prímásként, illetve neves zenekarok vezetőjeként. Nyolc évig a Honvéd Művészegyütteshez tartozó Hegedős zenekar prímása volt, majd az 1990-es évek végétől az Állami Népi Együttes zenei vezetését vállalta magára. Szervezői és szerkesztői munkássága mellett fáradhatatlan népzenegyűjtő, az egykori magyarlakta területeken nehéz olyan térséget találni, ahol nem fordult meg. Számos népzenei lemezen, kazettán működött közre zenészként, szerkesztőként, gyűjtő-közreadóként, illetve zenei rendezőként. Mára a magyar népzenekutatás egyik legavatottabb szakértője hazánkban. Jelenleg a Hagyományok Házának zenei könyvtárosaként és a Nyíregyházi Egyetem művésztanáraként a népzene iránt érdeklődő újabb nemzedékeknek adja át tudását.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Victor Máté

Életútinterjú (Jávorszky Béla Szilárd)

Victor Máté (1945) Erkel Ferenc-díjas magyar zenész, zeneszerző. Gyermekkora óta a Kissvábhegy lakója, lokálpatriótája. 1963-ban végzett a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában, ahol Sugár Rezső volt a zeneszerzés tanára. A szakközépiskola elvégzése után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1968 és 1970 között pedig Varsóban modern avantgárd és elektronikus zenét tanult. 1970-től zeneszerzője, 1971-től tagja volt a Non-Stop együttesnek. Victor Máté ezt követően egyszemélyes zenekart alakított és 1976-ig rádiófelvételeket készített. Emellett rockmusicaleket, színpadi zenéket és filmzenéket írt. Számos filmben – többek között a Tanévzáróban (1975) és a Jégkrémbalettben (1984) – szerepelt, legismertebb alakítását pedig az 1983-as István, a királyban nyújtotta, ő személyesítette meg Asztrik apátot. Mindezek mellett 1970 és 2007 között a Magyar Rádió zenei rendezője, illetve az intézmény Könnyűzenei Produkciós Szerkesztőségének vezetője volt.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Virányi Attila

Életútinterjú (Kovács László)

Virányi Attila hangmérnök, basszusgitáros, zeneszerző, zenekarvezető 1951-ben Nagyváradon született. Családi hátteréről így vall: „Szüleim tisztviselők, könyvelők voltak. […] Édesanyám ágán tanítók, kántortanítók, iskolaigazgatók voltak, akik közül volt, aki kórust vezetett, és például nagymamám nagyszerűen zongorázott. Volt tehát egy zenei vonal, ahonnan valamit örökölhettem.”

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút

Waszlavik László

Életútinterjú (Papp Máté)

Képzeljük el, hogy a késő nyolcvanas években az osztrák fővárosban töltünk egy napot, és elsuhan mellettünk egy Velorex elnevezésű járgány, amire a következő szöveg van kurta betűkkel felfestve: „A kelet- és összeurópai rocksámán felkeresi Bécset a nyugati kultúra megtisztítása végett”. Waszlavik László rendíthetetlen rocksámán minőségében kereste fel az interjú készítőjével régi-új törzshelyét, a szentendrei Gőzhajó kávézó fedélzetét is, immár 2021-ben, hogy ott egy őt ábrázoló, ruhaszárító-kötélre aggatott fénykép alatt fel- és megidézzük e tisztogatási kísérletet; s ennek fényében vizsgáljuk meg az elmúlt ötven év nyugat-, és keleti kulturális elmozdulásait.

Az interjú legérdekesebb részei Elolvasom a teljes interjút