Élet- és karrierinterjúk

Aradszky László táncdalénekes Budapesten született, 1935. szeptember 20-án. Apai ágon békési, anyai ágon békéscsabai származású. Édesapja elismert szabómester volt, a fővárosba költözést követően a művészvilágból is kerültek ki ügyfelei.

Gyermekkorában leginkább a labdarúgás érdekelte, ha csak tehette, focizott, a Ferencváros kölyökcsapatában igazolt játékos volt, de a háború miatt nem folytathatta a labdarúgó-karriert. Az érettségit követően a körúti Töltőtolljavító Ktsz-ben helyezkedett el:

„Ezer helyen próbálkoztam, és ott Bajor Tibi bácsi vett fel. Ö volt a ktsz. elnöke, de párttitkár is volt a VI. kerületben, különben sehová nem vettek volna fel. A maszek töltőtolljavítósok a márkás tollakat javították, és lelkesen elmagyarázták nekem is a fortélyokat, úgyhogy jól kitanultam a szakmát. Örültem, hogy tudtam melózni és úgy érzem, hogy nagyon gyorsan fejlődök, egyre több ragadt rám, és a márkás tollakat rekord idő alatt tudtam megjavítani.”

Már munka közben is sokat énekelt, először csak a saját maga szórakozására, ám tehetségére hamar felfigyelt főnökének felesége.

„Miközben javítottam a töltőtollakat, állandóan az énekléssel foglalkoztam, egy percre sem feledkeztem meg róla. Bajor Tibi bácsi feleségének, Editnek, aki a Magyar Televízióban volt szinkronrendező, hatalmas kapcsolatrendszere volt, rajta keresztül jutottam el Vécsey Ernőhöz.”

Vécseynek magántanítványa lett, majd beiratkozott az Országos Szórakoztatózenei Központ (OSZK) és a Magyar Rádió Tánczenei Stúdiójába is. Ezt követően sikeres előadóművészi vizsgát tett az OSZK, az ORI és a Magyar Rádió szabályrendszere szerint is. Innentől beindult a pályafutása, a Záray-Vámosi házaspártól Ákos Stefin át Németh Lehelig fellépett a kor legnépszerűbb sztárjaival. Olyan népszerű zeneszerzők és szövegírók halmozták el slágerekkel, mint Dobos Attila, Lovas Róbert, Fényes Szabolcs, Szenes Iván és S. Nagy István. 1963-ban a Magyar Rádió Tessék választani! című versenyén megosztott első helyet szerzett a Még ide-oda húz a szív című dallal, 1966-ban pedig a Magyar Rádió Made In Hungary című dalversenyét is megnyerte, az Isten véled édes Piroskám című slágerrel és az ország egyik legnépszerűbb sztárja lett. A dalt kislemezen is kiadták, ez lett hazánk első Aranylemeze. A második aranylemez is Aradszky nevéhez fűződik, a Pókháló van már az ablakon című dalának eladásai is meghaladták a bűvös határt. Aradszky László azokban az években a legnépszerűbb férfi előadónak számított hazánkban. Minden nagy televíziós Táncdalfesztivál döntőse volt, többet meg is nyert, első győzelmét 1967-ben szerezte, ahol előadói díjat kapott. Első önálló nagylemeze 1969-ben jelent meg, ezt kövezően tizenhat évig nem jelenhetett meg kiadványa, mert összeveszett dr. Erdős Péterrel.

„Erdős Péter elmagyarázta, hogy kinek kellek én. Mondom, tudod, kinek magyarázz, majd felálltam, kimentem és puff, rácsaptam az ajtót, de ha nem csapom rá, akkor is ez történik.”

Gyakran fellépett a Budai Ifjúsági Parkban is, amiről szép emlékeket őriz:

„Az Ifjúsági Park meghatározó helyszín volt, hiszen amikor megnyílt, fantasztikus népszerűségnek örvendett a fiatalok körében. Nagyon szigorúan vették a nyakkendő viselését. Rajnák Laci, a főnök fantasztikus krapek volt, olyan fegyelmet tartott, hogy ilyet munkatáborban sem lehetett látni. Kiadta a jelszót, hogy szórakozzon mindenki, de csak kulturáltan. Nagy élményt jelentett ott fellépni, hiszen szinte nem is volt különbség a hétköznap és a hétvége között, mert mindig tele volt a Park csinos lányokkal és tomboló fiatalokkal. A mi dalaink ugyanolyan sikert arattak, mint aztán később az egyre jobban teret kapó beates bandáké, mert akkor így neveztük őket, hogy a beates bandák.”

A tizenhat év alatt, amíg itthon mellőzött volt, több sikeres turnét és vendégszereplést bonyolított le az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában, illetve nemzetközi fesztiválokon is képviselte hazánkat. Évekig szerepelt a SZÚR-rendezvényeken a színészek labdarúgó válogatottjában:

„Életem egyik nagy húzása volt, hiszen a futball szeretete rengeteget jelent számomra, aktívan játszottam, edzéseink is voltak. Minden évben volt a „SZÚR” Budapesten és amellett még legalább hat-hét nagyvárosban is. Kisvárosokban szintén, úgyhogy éppen elég volt a fellépések mellett a vasárnap délelőtti meccsekre járni. A színészválogatottban huszonöt évig futballoztam.”

A Vidám Színpadon több előadásban színészként is bemutatkozott és játszott a Kabos Showban is. Filmszínészként a Ripacsok (1981) és a Dumapárbaj (2015) című mozikban volt látható. Jelenleg is aktív, új dalainak zeneszerzője Kaszás Péter, a dalszövegeit saját maga írja, korábbi slágereit mindig a kor ízlése szerint hangszereli át Kaszás Péterrel. Aktívan használja az internet és a közösségi oldalak kínálta lehetőségeket és büszke arra, hogy gyermekei és unokái is örökölték zenei tehetségét, bár nem az ő pályáját választották.