Élet- és karrierinterjúk

(rezümé)

Soha nem lehet tudni, hogy melyik dal lesz sikeres. [...] A Vidéki lánynál a szöveg rólam is szólt, magamat tudtam adni.

Eszményi Viktória

Eszményi Viktória

Eszményi Viktória 1951-ben született Balassagyarmaton. Négyen voltak testvérek, nagy családban nőtt fel, amely erős és biztonságos hátteret adott neki. Az első zenei impulzusok a családi környezetben érték,  zongorázott, majd a bátyjától tanult meg gitározni.  Gimnazistaként irodalmi színpados volt, ekkor már zenészként is közreműködött az előadások során, megzenésített verseket adott elő, majd városi rendezvényeken lépett fel. Diákként versenyszerűen sportolt, azonban érettségi után nem vették fel a Testnevelési Egyetemre. Szülővárosában dolgozott a következő években, egészen 1972-ig amikor folk-beat énekesként bekerült az országos Ki mit tud? döntőjébe.

Ekkor figyelt fel rá Bergendy István, a Bergendy-együttes vezetője, és meghívta őt, valamint Vincze Viktóriát a zenekar ORI-műsorába vendégelőadóként. Ezzel a lépéssel Eszményi Viktória bekerült a profi előadóművészek közé, elindult egy sűrű koncert- és turnésorozat belföldön, valamint az Interkoncert szervezésében külföldön is, a szocialista blokk országaiban és a Szovjetunióban. Ebben az időszakban jelentkezett az első slágereivel – Egy rozoga ház (1975) és Szólj, ha valaki kell (1975) –, amiket a korszak nagy szerzőpárosa Demjén Ferenc és Latzin Norbert jegyzett, utóbbival ekkoriban egy párt is alkottak. A Magyar Rádió elkezdte játszani ezeket a dalokat, így országosan is megismerték az énekesnőt, aki számtalan ORI-turnén vett részt, játszott az Omega együttestől kezdve a Fonográfig a korszak szinte összes meghatározó zenekarával.

A művésznő 1975-ben ismerkedett meg egy turné során Heilig Gáborral, akivel később összeházasodtak. Kapcsolatuk meghatározó lett Eszményi Viktória előadóművészi pályája szempontjából, a házasságuk során alkotópárosként is együttműködtek. Férjével nemcsak közösen adtak ki lemezeket, hanem férje a legfontosabb dalszerző lett Eszményi Viktória szólóalbumain is, valamint számtalan tévéműsor, médiaszereplés is köthető a házaspárhoz.  

Előadóművészi pályáján az újabb előrelépést a Rock Színház jelentette, az alakuló társulat tagjaként az Evitában kapott szerepet. A bemutató sikerét követően felhívták a Hanglemezgyártó Vállalattól, és Erdős Péter lemezszerződést ajánlott neki. Így jelent meg 1981-ben Eszményi címmel első nagylemeze. 1981 a nagy sikerek éve Eszményi Viktória számára, ekkor nyerte meg a Táncdalfesztivált a Vidéki lány című számmal. Ez a dal lett a legnagyobb slágere, nemzedéki életérzést közvetített a szerzemény és az előadó is, a vidékről a nagyvárosba költöző emberek tömegei élték át azt az élethelyzetet, amiről a Vidéki lány című sláger szól. Az országos sikert és elismerést követően férjével duett lemezt rögzítettek 1984-ben Nekem ő a legszebb címmel, amivel újabb közönségsikert arattak, valamint ekkor született meg közös gyermekük, Tamás is.

Eszményi Viktória turnézott a 100 Folk Celsiusszal is, ehhez kapcsolódik pályájának új fejezete: a gyerekeknek szóló lemezek- és műsorok készítése. Az előadóművészi útja során ez egy sikeres fordulatot jelentett, annak ellenére, hogy a gyerekműsorok- és lemezek megítélése a szakmán belül sokszor alulértékelt, és többen az előadói tehetség elfecsérlésének tartják. Az 1980-as és 1990-es években számos szórakoztató tévéműsorban is szerepeltek, többször férjével, Heilig Gáborral együtt. Ezek közül kiemelkedik a Tátika című műsor és a Szia, öcsi!, amely Nívó-díjat is kapott.

Az 1989-es rendszerváltozás nem hozott nagy változást Eszményi Viktória karrierje során, inkább a háttérben érzékelt újdonságok, mint például a gazdasági és a jogi környezet átalakulása volt szembetűnő az énekesnő számára. Innentől kezdve vállalkozóként közreműködött a produkciókban, önálló jogi személyként. Továbbá olyan szponzorációs együttműködések jöhettek létre előadók és cégek között, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Így dolgoztak együtt férjével a Johnson & Johnson világcéggel, aminek eredményeképpen 1993-ban megjelent a Fogrémek és Fogkatonák című lemezük.

Az 1990-es években jelentkezett még az Eszményi-cirkusz című gyermekműsorral, amelyet a Fővárosi Nagycirkuszban adott elő, cirkuszművészek közreműködésével. A műsor dalai nagylemezen is megjelentek 1996-ban. Az évtized végétől leginkább már a saját műsoraival lép a közönség elé különböző rendezvényeken, illetve olyan tévéshow-kban szerepel, mint a Szombat esti láz. Közreműködött Hernádi Judit- és Kern András-lemezeken is.

A jelenlegi zenei trendeket, zeneipari folyamatokat fia, Heilig Tamás segítségével követi, aki basszusgitárosként a Punnany Massif tagja. Tamás számára is igyekezett ugyanazt az erős családi hátteret megadni, amit édesanyja biztosított anno neki.
 
Női előadóművészként a gyermekvállalást és az anyaságot is fontosnak tartja, utólag úgy látja, hogy legnagyobb sikere a fia, a rengeteg nehézség ellenére, ami egy gyerek vállalásával jár egy nő karrierje során. A szakmai közeg nincs tekintettel arra, hogy egy kisgyermekes anyára milyen plusz terhek hárulnak, miután megszületik a gyermeke. Az igazi vízválasztó a szakmai pályán a gyermekvállalás, innentől kezdve ütköznek ki élesen a különbségek a férfi és a női pályatársak között. Egy nő karrierjének építése jóval nagyobb nehézségekbe ütközik, mint egy férfié, azonban erős háttérrel, támogatással ezek a nehézségek is leküzdhetők.

Megosztás:
Az interjút Fernbach Erika készítette
A teljes interjú letöltése:
Eszményi Viktória - életútinterjú [pdf]