Élet- és karrierinterjúk

Huzella Péter 1949. szeptember 27-én született Budapesten. Édesapja Huzella Elek zeneszerző, édesanyja Csanak Éva festőművész. Péter gimnazista korában bár gyakorló zenész volt, mégis a rajzolás, majd az építészet felé fordult. Az Ybl Miklós Felsőfokú Építőipari Technikum hallgatója volt 1973-ig, majd két évig a Középülettervező Vállalatnál dolgozott, miközben gitáros-énekesként már fellépett különböző vállalati klubokban.

Első szereplése a Vízivárosi Pinceklubban – a hetvenes évek elején a fővárosban már ismert és aktívan koncertező – Kaláka meghívására történt. A Kaláka együttes alapító tagjai (Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Mikó István és Radványi Balázs) régi ismerősei voltak, ugyanabba az általános iskolába és gimnáziumba jártak, sőt, közös kosárlabdacsapatban is játszottak. Huzella Péter húsz évig (1975–1995) volt a Kaláka tagja. Az együttes a Magyar Rádió és a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat támogatásával – amely intézmények a nyolcvanas évek elején kezdtek el a versmegzenésítések, akusztikus hangszerelésű dalok és népzenei feldolgozások felé is fordulni – országos népszerűséget ért el, és külföldi fesztiválok egész során vett részt. A Kaláka-tagok színházaknak és a Magyar Rádiónak is írtak zenét, és mindennapos vendégei voltak a Magyar Televíziónak. A kilencvenes évektől egyre nagyobb nézettséggel bíró Magyar népmesék, Magyar mondák és a Mesék Mátyás királyról c. televíziós rajzfilmsorozat is a Kaláka zenéjével készült. A fekete ember (1984), a Villon (1988), A pelikán (1985), a Nálatok laknak-e állatok? (1986) és a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? (1990) c. lemezek többszörös arany- és platinalemezek, utóbbiak egy egész generáció meghatározó gyerekkori zenei élményei lettek.

1994 után Huzella mégis megvált a Kalákától, és szóló előadói karrierbe kezdett. Már a nyolcvanas évek végén foglalkozott Zalán Tibor verseinek megzenésítésével, az ő és Nagy Gáspár 1956-os ihletettségű költeményeivel több koncertet adott többek között a Kolibri és a Merlin Színházakban. Zalán Tiborral közös albumaik a Túloldalon (1993), a Kövek (1996), a Konszolidáció nemzedéke (2011), de együtt írták a Tudod-e, hol van Garaboncia? és a Csillagszemű juhász c. színházi darabokat is, valamint olyan rádióhangjátékokat, mint a Szennyország és a Hi-Szen a guruló madár (1994).

Huzella az utóbbi években előadássorozatot tart Darvasi László A titokzatos világválogatott (2006) c. könyvének színpadra alkalmazott változatával, valamint verses-prózai esteket is ad Hamvas Béla- és Villon-megzenésítésekkel.

Ugyancsak a közelmúltban jelentek meg lemezen a Boldog, szomorú (2008), a Befogad és kitaszít a világ és a Lépcsők (2011) c. válogatások, előbbieken Huzella klasszikus magyar költők és Villon verseit dolgozta fel Rátóti Zoltán és Mácsai Pál színművészek közreműködésével, utóbbiak Forrai Eszter verseinek megzenésítéséből állnak. Az 1956-os emlékév alkalmából pedig kiadták az Ékezet. Apámnak. c., CD-melléklettel ellátott kötetét.

Huzella Pétert a szélesebb hallgatóság mégis inkább gyerekeknek szóló előadásokkal és lemezekkel köti össze, így például a Garbonciás Péter (1992) és a Tündériskola (Rigó Béla verseire, 1992) dalaival. A Magyar Televízióban négy és fél éven át vezette a saját ötletei alapján készült Zenegér c. műsort, amellyel nemzetközi fesztiválon is nyert.

Jelenleg – gitáros-énekes szóló munkái mellett – a Neil Young Sétány (NYS) zenekar tagja. Ez a formáció a Crosby, Stills, Nash & Young nevű, amerikai folk-rock együttes dalait adja elő magyarul, Sülyi Péter (Omega) és Tóth István (Hétrét) fordításaiban. Neil Young szülővárosában, Torontóban is felléptek már, miközben állandó játszóhelyük a Marczibányi téri Szabadidőközpont. Eddig két lemezük jelent meg Hommage à Neil Young (2006) és NYS 2 (2009) címmel. Huzella néhány éve újra koncertezik a Kalákával is, vendégművészként. Munkásságáért többek között SZOT- (1989) és Kossuth-díjban (2000) részesült.

Fotók: Huzella Péter Archívum.