Tilos az Á
Nem sok klub mondhatja el magáról, hogy évtizedekkel a bezárása után is születésnapi bulikat rendeznek a tiszteletére, kulturális hivatkozási pontként emlegetik, lelkes visszaemlékezések tartják életben a legendáját. Márpedig a rendszerváltás hajnalán működő Tilos az Á egy teljes generáció számára legalább akkora jelkép, mint egy másik nemzedéknek az Ifipark, hiszen új színt vitt a budapesti szórakozási lehetőségek közé, meghatározó tényező lett egy folyamatosan kavargó és változó időszakban.
A Tilos az Á-t Németh Vladimir (Vova) alapította, a klub a 1989 szilveszterén nyílt meg a Mikszáth téren, az egykori Bakony étterem helyén. A Micimackó nevezetes táblája után elnevezett klub híre meglepő módon már előre elterjedt, a nyitóbulin is telt ház fogadta a reményekkel teli új évet. Míg eleinte csak az utcai szint működött, a nagy érdeklődésre való tekintettel hamarosan az addig elárasztott pinceszintet is elfoglalhatta a közönség. A hely egyik különlegessége egy 360 fokos, New York-i utcaképet ábrázoló falfestmény lett, amit egy külföldi művészekből álló csapat álmodott a Tilos az Á mélyen kelet-európai közegébe. A következő hat évben a klub gyakorlatilag minden este kínált programokat a legkülönfélébb műfajokban: koncertek mellett itt alakult meg a Vajdai Vilmos-féle TÁP (azaz Tilos az Á Performance) Színház, a Kistamás László-féle Vákuum TV (ami „élő tévéadásokat” bemutató performaszsorozat volt) és a Tilos Rádió is. De még divatbemutatókat, táncházat és irodalmi esteket is tartottak itt, azaz a Tilos az Á összművészeti jelentőségű kulturális tényezővé nőtte ki magát.
A klub célja a kezdetektől az volt, hogy kevésbé ismert underground előadóknak adjon lehetőséget. Többen fogyasztóvendégből lettek fellépők, jól megfértek egymás mellett a szimpatikus amatőr csapatok és a nagyobb nevek. A Tilos az Á az alapvető underground irányultság mellett a nagyon változatos zenei műfajokat engedett kibontakozni – gyakorlatilag ennek a helynek köszönhetően szivárgott be a magyar köztudatba a világzene fogalma. Olyan zenészek léptek itt fel, mint az Andersen, a Csókolom, a Flash, a Kispál és a Borz, a Korai Öröm, Lajkó Félix, a Másfél, DJ Palotai, Szemző Tibor, a Quimby és az Új Nem. Az ef Zámbó Happy Dead Band öt éven keresztül hetente visszatérő fellépő lett, de külföldi művészek is megtalálták a helyüket a Tilos az Á-ban. Többen kazettafelvételeket készítettek itt, nem véletlen, hogy a hely örökségét a Tilos az Á Produkció zenei kiadó vitte tovább. Mára legendává vált, hogy 1991 júniusában itt bulizott (zárt körben) a szovjet csapatok kivonulását ünneplő búcsún Frank Zappa – ennek emlékére ma a felső részt elfoglaló étterem-kocsma a Zappa Café nevet viseli.
A Tilos az Á szellemiségében talán a mai romkocsmák elődjének tekinthető, de ennél többről volt szó, hiszen akkoriban sokkal kevesebb hasonló hely működött a városban (például a Blue Box és a Fekete Lyuk), így sokkal jelentősebb szerepet töltött be a pesti éjszakában. A rendszerváltás eufóriájában a liberális szellemiségű fiatal értelmiségiek, illetve a keleti izgalmakat kereső külföldiek törzshelye lett – itt mindig történt valami. A Tilos az Á léte beszéd- és vitatéma volt, ám míg a külföldi sajtó méltatta, itthonról egyre több támadás érte. A sorozatos drogvádak, rendőrségi razziák, lakossági panaszok, érdekellentétek végül összeroppantották a klubot, ami 1996-ra végleg bezárt. A Tilos az Á olyan intézmény volt, ami nélkül egészen máshogyan festene a mai budapesti klubélet, és aminek még ma is helye lenne a térképen.
Fotók
