Piritós – Aranybika, Bartók terem
Az Aranybika Szálló 1915-ben, szecessziós stílusban épült Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok tervei alapján. A történelmi múltú hotelnek visszatérő vendége volt Móricz Zsigmond, Szabó Magda kedvenc szobáját pedig ma is emléktábla őrzi. Az épület első emeletén található a több mint 1000 fő befogadására alkalmas, Bartók Béláról elnevezett színházterem.
A debreceni beatmozgalom kultikus alkalmai közé tartoztak az Aranybika szálloda Bartók termében megrendezett Piritós bulik. A név a mai napig vita tárgya. Egyesek szerint ezeken a mulatságokon pirítóskenyeret árultak az ifjúságnak, mások szerint azok a lányok, akiket nem kértek fel táncolni, belepirultak a szégyenbe. Bárhogyan is, a hatvanas évek közepétől a Piritós számított a helyi bandák álomhelyszínének, lévén a Bartók terem volt akkoriban a legnagyobb honi koncertterem. Itt játszottak a nagy budapesti bandák (Illés, Omega), de felléptek a kor világsztárjai is. 1967. május 16-án például a The Nashville Teens, akiknek minimum háromszor annyian voltak a buliján, mint azt a terem tűzvédelmi előírásai megengedték. Csoda-e, ha forró volt a hangulat?
A Piritós előzménye a hatvanas évek legelején induló Tánciskola volt, majd 1964-től a Revü zenekar össztáncos estjeit rendezték a Bikában vasárnaponként, 19 és 22 óra között. Belépés szigorúan öltöny-nyakkendőben, mint az országban mindenütt. A Revü hagyományos szaxofon, trombita, pozan, bőgő, zongora, dob felállásban zenélt. Aztán a közönség nyomására 1965-ben meghívták a Mercur együttest, de önállóan ők sem játszhattak, ezért idővel fuzionáltak a Revüvel. A Piritós bulik előretörése 1968-ban történt meg, amikor is a későbbi Color-gitáros, Lámer Emil-féle Red Devils került a Bikába. Őket követte – immár a Revü nélkül – a Mercur, a kor legnépszerűbb debreceni zenekara, ám az igazgatóság hamar lapátra tette a bandát, és jött a Rivers.
Az igazsághoz tartozik, hogy abban az időben nem sok zenekar tudott egy estét végigjátszani. A szólógitáros volt a legértékesebb, mert ha vágta a Shadows-t, Spotnicks-t, akkor kitelt a műsoridő. Többek között ezért is került a Rivers a Bartókba.
A közönség rétegeződött. A Mercur a gimnazisták és egyetemisták kedvence volt, a Rivers pedig az ipari iskolásoknak, melósoknak, valamint a kor debreceni alvilági fiataljainak volt a bandája. (Alvilági alatt elsősorban a közveszélyes munkakerülés értendő akkoriban.) Ettől függetlenül a Piritósban sosem volt verekedés. A balhézóknak örökös kitiltás járt ugyanis, és ez komoly visszatartó erőnek számított.
A Piritós népszerűsége a hetvenes évek elejéig tartott. Több vállalati klub is nyílt ugyanis akkoriban, illetve a szórakozóhelyek is átálltak az élő zenés koncertekre. Többek között ez is eredményezte a Piritós hanyatlását.
Fotók
