Budapest

A ma főleg irodaházaknak otthont adó XIII. kerület a 19. század második felétől fontos ipari központnak számított. Itt alapított gépjavító műhelyt 1868-ban Láng László, az intézmény pedig a nagyipari fejlődés hullámában a századfordulóra a világszínvonalú, gőzgépeket gyártó Láng Gépgyárrá nőtte ki magát. Az egyre bővülő gyár keretei közt az 1930-as években előbb tisztviselői sportkör alakult, majd létrejött a Láng Kultúrház, ahol a tulajdonos támogatásával dalárda, szimfonikus zenekar, könyvtár és színjátszó csoport is szerveződött. A II. világháború után művelődési otthon néven, de változatlan tevékenységi körrel működött tovább a kultúrház, még több amatőr művészeti együttest vonva az égisze alá. Az ötvenes években a brigádmozgalmak hatására fokozódott az ismeretterjesztő tevékenységek mennyisége is, olyannyira, hogy 1968-ra, a gyáralapítás 100. évfordulóján átépítésekre volt szükség, mert az angyalföldi kultúrház kinőtte az addigi kereteit.

A megújult és átnevezett Láng Művelődési Központ az 1970-es évektől egészen gazdag programkínálattal várta az érdeklődőket. A cél immár nem csupán a Láng Gépgyár dolgozóinak tanítása, szórakoztatása és művelése volt, hanem a környező üzemek dolgozói is ide jártak. Emellett a környék általános és középiskolásainak is szerveztek különböző előadássorozatokat, illetve általában az angyalföldi lakosság is változatos színházi előadásokat, filmvetítéseket láthatott itt. Virágzott a könyvtár, a Mindenki Iskolája Mozgalom, a különböző munkásakadémiák előadássorozatai és a szakkörök. Emellett a Láng hírnevét növelte, hogy az aulában tartották a nyilvános lottóhúzásokat.

Természetesen a Láng Művelődési Központtól, vagy ahogyan a köznyelvben elterjedt, a Láng művháztól a könnyűzene sem volt idegen. Itt alakult a pol-beat-et játszó Monszun együttes 1967-ben, ami 1972-ben a Ki mit tud?-on harmadik helyezést ért el. A Láng könnyűzenei klubnak is otthont adott, ahol a fiatalok „kulturált körülmények között” szórakozhattak (miközben természetesen az ízlésüket is fejleszthették), hiszen egyébként a kerületben kevés szórakozási lehetőség adódott szombat esténként. 1970-től különböző években olyan együttesek kapták meg klubnak a Lángot, mint a Victors, a Hungaria, az Olympia, a Juventus vagy az M7. 1978-tól „Disco-Klub” működött itt Dévényi Tiborral, aki különböző sztárvendégekkel színesítette műsorát.

Később az állandó fellépők helyett változatos alkalmi koncertek töltötték ki a Láng Művelődési Központ estéit. Megfordult itt többek közt a Beatrice, a Hobo Blues Band, a Pokolgép, az LGT, a Mini, a P. Mobil, a P. Box, a Syrius, a Korál, a Prognózis, a Color, a Satöbbi, a kilencvenes években pedig például a Kispál és a Borz is itt tartotta a Fák, virágok, fény kislemezbemutató koncertjét. Az egyik legemlékezetesebb és legjobban dokumentált esemény a P. Mobil nevéhez fűződik, akik 1978-ban rádióközvetítéssel egybekötött koncertfelvételt készítettek itt (a konferálás elején jól hallható, amint a nézők kifütyülik a szintén szereplő Apostolt). Azonban a tervekkel és ígéretekkel ellentétben a debütáló nagylemeznek szánt felvétel nem jelenhetett meg, az első stúdióalbumra még további három évet várnia kellett az addigra már átszerveződött együttesnek. A P. Mobil végül húsz évvel később adta ki Az „első” nagylemez '78. címmel a remek anyagot.

A művelődési központ virágzásával párhuzamosan sajnos a Láng Gépgyár a nyolcvanas évekre válságba jutott, majd a különböző mentő próbálkozások ellenére 2000-re megszűnt. Ez azonban a Láng Művelődési Központ életének nem vetett véget. Egyesületi formában azóta is működik, tavaly pedig alapos megújuláson is átesett – arra viszont figyeltek, hogy a nyolcvan évnyi hagyomány és a retro báj megmaradjon.

Fotók