Klinika Egyetemi Klub
A Debreceni Egyetem Klinika telepén található Klinika Egyetemi Klub több néven is ismert. Régebben hívták Hullaháznak és Klinika Mozinak is, nem véletlenül. A század elején átadott épület az ötvenes évek legelejéig Egyetemi Gyászház volt, azaz ravatalozó funkciót töltött be.
Rákosi Mátyás utasítására mozivá alakították át, hogy szolgálja az egyetemi dolgozók és az ott fekvő betegek szórakozását. A hatvanas évektől felfedezték az egyetemi öntevékeny csoportok és az akkori egyetemi beatzenekarok is.
Kevesen tudják, hogy 1971 és 1975 között itt próbált és koncertezett a DOTE zenekar. A csapat magját a Bokor és Szalay testvérek alkották. Innen indult tehát a város két kultikus zenekara a Color és a Panta Rhei.
Bokor Attila, a Color dobosa úgy emlékszik vissza, hogy a Klinika egy kiváló akusztikai adottságokkal rendelkező hely volt, ami éveken át a második otthona lett a fiatal muzsikusoknak.
Itt lépett először színpadra a nyolcvanas évek elején az ismert színész Magyar Attila, aki Csonka Valterrel a későbbi bluesénekessel akkortájt az Aula nevű formációban zenélt.
Kiemelkedő időszak indult el a kilencvenes évek közepén, amikor a PG Csoport frontembere, Jantyik Zsolt vezette a Klinika Mozit. Azt tervezték, hogy egyhetes non-stop buli sorozattal indítják újra a klubot, ami végül is két és fél hónapig tartott. Hetvenöt napig minden este koncert volt. A PG Csoport akkortájt megjelent koncertlemezét, ami a Klinika Mozi címet viseli, szintén ott rögzítették ezerkétszáz ember előtt – hely maximális befogadóképessége négyszáz fő.
A kilencvenes évek második felében gyakorlatilag a komplett magyar élmezőny tiszteletét tette a nagyerdei klubban.
Az utóbbi években csökkentek a koncertek, inkább az elektronikus zenék, partik egyetemi szakestek otthona lett a Klinika. Az épület az irodalomba is belopta magát. A Klinika Klub őse felfedezhető Romhányi József A bölcs bagoly című versében.
„ Jobbat nem talált, ki mindent végigpásztáz,
mert ez volt a temetői gyászház,
Így lett a nagyerdő legostobább baglya,
a Huhogányos Akadémia tagja.”
Romhányi József: A bölcs bagoly
A tudós bagolyné tojt egy kis utódot,
de az nem lett okos, sőt inkább ütődött.
Atyja, a nagyhírű egyetemi dékán
sokat bosszankodott lüke ivadékán.
Hasztalan unszolta:
- Magolj,
fiam, bagoly!
Hiába korholta, intette,
kölkét ez csak untatta.
Utálta az egyetemet, órák alatt legyet evett.
Nem csoda hát, hogy a halálmadár-vizsgán
csak ücsörgött és pislogott pislán.
- Huss!
Rivallt rá az elnök-akadémikus.
- Szálljon egy házra,
és borítsa gyászba!
- Jó! - mondta a buta bagoly, holott
azt sem tudta, miből lesz a halott.
Rászállott a legelső viskóra,
és ott csücsült bóbiskolva.
Jobbat nem talál, ki mindent végigpásztáz,
mert ez volt a temetői gyászház.
Így lett a nagyerdő legostobább baglya,
a Huhugányos Akadémia tagja.
