Királykő kocsma
Ahol a Művészetek Völgye született
Az ikonikus Királykő kocsma Kapolcson 1949-ig az evangélikus egyház tulajdonában volt. Később Hofman László bérelte, így lett az első ismert neve Hofman kocsma, ezután a szövetkezett vette át. Mindig is fontos színtér volt a faluban, innen indult például a híres kapolcsi cigányzenészek beavatási szertartása, amelynek során kakasvágással fogadták maguk közé fiatal zenésztársaikat, telente pedig táncpróbáknak adott helyet. Jelenlegi neve Királykő kocsma, a Művészetek Völgye fesztiválozói azonban, legismertebb üzemeltetője után még mindig Cili néni kocsmájaként ismerik, vagy csak egyszerűen a zöld kocsmaként emlegetik. Cili néni 1974-től vezette a kocsmát és egészen 2012-es haláláig besegített, a kocsma azóta fia, Mohos József tulajdonában van.
Márta István a nyolcvanas években beleszeretett a Balaton-felvidék e csodás szegletébe és vásárolt Kapolcson egy parasztházat. Itt készítette el Támad a szél – Kapolcs riadó című hanglemezét, olyan művészek részvételével, mint Cseh Tamás, Dés László, Nagy Feró vagy a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának tagjai. Márta István sok időt töltött a faluban, összebarátkozott a helyiekkel és közösen megalapították a Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egyletet azzal a céllal, hogy megmentsék a vizét vesztett Eger-patakot és további megvalósítandó, a térséget fejlesztő célokat is tűztek ki maguk elé. Márta István 1989-ben gondolt egy nagyot, és hogy a természetvédelmi törekvések mellett teret kapjanak a kulturális programok is, művészbarátainak közreműködésével megszervezték az első Kapolcsi Művészeti Napokat. Csokonai Karnyóné című darabját adták elő, volt templomi koncert és Cseh Tamás-koncert, két kiállítás és körülbelül 500 főnyi közönség. Az előadásoknak országosan híre ment, a kapolcsiak pedig várták a folytatást, így lett egy egyszeri eseményből évente ismétlődő programsorozat.
A történet szerint a Királykő kocsmában pattant ki Márta István fejéből a Kapolcsi Művészeti Napok ötlete, majd ugyanitt 1996-ban a Művészetek Völgye elnevezés is. 1989 óta megfordult a velős pirítósáról is híres kocsmában a hazai kulturális élet színe-java, spontán zenélések, alkotási együttműködések, barátságok és zenekarok alakultak a falai között, a lépcsőjén és az épület előtti padokon. A fesztiválozókkal és a művészekkel Cili néni rendkívül jó viszonyt ápolt. Hobo például a kilencvenes évek elején vezetett rádióműsorában külön köszönt Cili néninek minden adásban.
A Művészetek Völgye volt az ország első összművészeti fesztiválja, mára pedig a legnagyobbá nőtte ki magát. A Völgyben harmincöt programhelyszín van színházzal, irodalommal, koncertekkel, tánccal, kiállításokkal. A Balaton-felvidék három települése adja az alapokat, Kapolcs, Taliándörögd és Vigántpetend. A helyi lakosok motorjai és mozgatórugói az eseményeknek, a természet csodás díszlet és az épületek, intézmények is átalakulnak a fesztivál ideje alatt. Koncerthelyszín lesz az óvodaudvarból, galéria a tűzoltószertárból és a buszmegállóból, színház a közösségi házból, hangversenyterem a templomokból. Minden helyszínen más hangulat és program várja a Völgylakókat, felfedezni mindezt igazi kincskeresés. Saját udvart vezet itt többek között Harcsa Veronika, a Kaláka és Lackfi János, a Momentán Társulat és a hazai kulturális élet szinte minden tagja fellép hol kisebb, hol nagyobb színpadokon, hol pedig spontán a tábortűz mellett.
A Királykő kocsma ma is az egyik legfontosabb helyszíne a Művészetek Völgyének, ahol a koncertek, előadások után az új generáció találkozik, hogy új dalok, új barátságok és új zenekarok születhessenek.
Fotók
