Budapest

A Rockmúzeum 2014 áprilisában nyitotta meg kapuit a Radnóti Miklós Művelődési Ház egyik, nyolcszáztíz négyzetméter alapterületű épületegységében. Az alapító MagyaRock Hírességek Csarnoka Egyesület azt a célt tűzte ki, hogy állandó kiállítás keretében mutatja be az elmúlt, lassan hat évtized magyar könnyűzenei örökségét, legfőképp a rockzenei hagyományt.

A múzeumban található gyűjtemény a zenészek, rajongók és látogatók felajánlásaiból áll, a múzeumot pedig tizennégy önkéntes tartja fenn. Mára a magyar Rockmúzeum a kontinentális Európa legnagyobb rockmúzeuma lett, ilyen méretű tárgyi jellegű – tehát nem virtuális – kiállítás sehol nincs a kontinensen. A bemutatott tárgyak az organikusan a mai napig is fejlődő magyar rocktörténet részei, emlékei. A gyűjtemény mint nemzeti kincs, folyamatosan gyarapodik: számos korabeli hangszert, fotót, plakátot, koncertjegyet, szórólapot, kottát, iratot, hanglemezt, koncertfelvételt, kitűzőt, fesztiváldíjakat, emléktárgyat tartalmaz. Számszerűsítve: a múzeumban mintegy száz – jórészt a magyar rockzene nagyjaihoz kötődő – hangszer, negyven fellépő ruha, négyezer-hatszáz digitalizált fénykép és számtalan egyéb tárgy látható.

A múzeumban sok zenész fellépőruhája is megtekinthető, többek között Komár László arany öltönye, táncoló arany cipője, Benkő László „lézerágyúval átlőtt” hetvenes évekbeli fehér fellépőruhája, Szikora Róbert nyolcvanas évekbeli, jelvényekkel tűzdelt szafariruhája és szalmakalapja, Vikidál Gyula farmerdzsekije, Révész Sándor zakója vagy Bródy János „szimatszatyoros” fellépőruhája.

A Rockmúzeum a hatvanas évektől kezdődően gyűjti a koncertplakátokat, a gyűjtemény egy lapozható installációs eszköz segítségével mutatja be a magyar rockplakátművészet legjobb alkotásait, mintegy ötszáz plakát segítségével.

A helyszínen digitális archívumban megtekinthetőek a korszakhoz kapcsolódó dokumentumok, iratok, fényképek, koncertjegyek, emellett a múzeum bemutatja a legnagyobb hazai dalszövegírók kéziratait. Többek között megtekinthető Dusán Nem adom fel című dalának szövegkézirata, amelyet az LGT-nek írt, vagy Vikidál Gyula Senki se szóljon hozzámjának skicce, de Hobó első Hobo Blues Bandnek írt dalszövege is.

A legfontosabb fesztiválfődíjak közül megtekinthető például az Illés díja, amit az Amikor én még kissrác voltam című daluknak köszönhetően nyertek, vagy az 1968-as Ki mit tud?-díj, melyet a Hungaria a Csavard fel a szőnyeget című daláért kapott.

A számtalan ikonikus gitár közül pedig példaként említhetnénk a Szörényi Levente és Bencsik Sándor által is használt natúr Telecastert, vagy Bencsik Samu fekete Yamaháját, illetve, Som Lajos Rickenbackerét, és még hosszan sorolhatnánk.

Szerző: Bálint Csaba

A Rockmúzeum honlapja: www.rockcsarnok.hu

Fotók