Budapest

1982 és 1999 között állt a Budapest Sportcsarnok a Hungária körút és a Kerepesi út kereszteződésénél, a Volánbusz autóbusz-pályaudvarának tőszomszédságában. Működése alatt mindvégig koncerthelyszínként is működött.

Magyarország legnagyobb fedett sportcsarnokának építése 1978 és 1982 között zajlott, de története jóval korábban kezdődött. Már az 1940-es években kijelölték egy nagy befogadóképességű csarnok helyét az akkor épülő Nemzeti Sportcsarnok mellett. Az 1960-as években ez végül meg nem valósult tervet is elkészítettek, a kivitelezésnek akkor technológiai és költségvetési akadályai voltak (egy százhúsz méter fesztávolságú tetőt terveztek, de azt akkor itthon egyik vállalat sem tudta felépíteni).

1973-tól új lendületet vett az ügy, ekkor indult el a megvalósult csarnok tervezése és kivitelezése. Megjegyzendő, hogy a leningrádi (ma: szentpétervári) Jubileumi Sportcsarnok tetőszerkezete lett a minta. A szerkezeti elemek gyártása is szovjet közreműködéssel történt. Az építést kiemelt állami beruházásként végül 1724 millió forintos költségvetéssel hagyták jóvá 1977 végén. A költségvetési gondokat igazi szocialista szervezéssel enyhítették. Budapest üzemei az állampárt „javaslatára” több mint 500 millió forintot (mai értékben körülbelül 50 milliárd Ft) fizettek be a nyereségük terhére. Az építkezés során, társadalmi munkában (azaz ingyenesen) megközelítőleg  20 000 fő közel 113 000 órát dolgozott a kivitelezésben.

1982. február 12-én nyitották meg a Sportcsarnokot (közkeletű neve a BS rövidítés lett). Két nappal később a progresszív rockot játszó kanadai Saga adta az első rockkoncertet. A csarnok 12000 főnyi közönséget tudott befogadni. Így intim klubhangulatról ugyan nem lehet szó e falak között, mégis generációs élmények születtek itt. Magyarországon fedett helyszínre ide lehetett szervezni a legnagyobb rockzenei eseményeket és nemegyszer fordult elő, hogy a nagy érdeklődés miatt akár többszörös telt házas bulisorozatot is tudott tartani egy-egy előadó.

Amint a nyolcvanas évek elejétől Magyarország is felkerült az élvonalbeli külföldi koncertszervezők térképére, úgy látogattak el hozzánk a legnépszerűbb világsztárok. Néhány név a BS-ben tiszteletüket tevők listájáról: Tina Turner, Johnny Cash, Dave Brubeck, Dire Straits, Elton John, Chuck Berry, Demis Roussos, Depeche Mode, Miles Davis, Jose Carreras, Aerosmith, Pearl Jam, Metallica, The Prodigy.

Az alábbiakban a Sportcsarnok működésének néhány legendássá vált zenei eseményéről teszünk említést:

Huszadik születésnapját 1982 novemberében egy monstre koncertsorozattal itt ünnepelte az Omega, amiről dupla koncertlemez és mozifilm is készült. (Abban az időben egy húszéves rockzenekar különlegesség volt a műfajban – ez ma már nincs igazán így.)

1983 májusában Carlos Santana tartotta a csarnokban első magyarországi koncertjét. A dupla (délutáni és esti) alkalom legendásan jól sikerült – ezt követően a művész sok éven át rendszeresen visszatért kedves itthoni közönségéhez.

Minden magyar rocker évtizedes álma vált valóra 1987 januárjában, amikor a Deep Purple adott három koncertet a BS-ben. Érdekesség, hogy ezeket egy jó hangminőségű tripla kalózlemez is megörökítette, Hungary Days címen.

Talán az egyik legnagyobb sikerű hazai újjáalakuló koncert volt 1992 decemberében a Piramisé. Az év legvégén négy telt házas koncertet adtak, amiket végül meg kellett fejelni egy január eleji, ötödik (!) előadással is.

Sajnos, még húsz évig sem állt fenn a létesítmény, 1999. december 15-én hajnalban ugyanis a Sportcsarnok leégett. A híradások szerint a küzdőtéren rendezett karácsonyi vásárban egy gyertyát égve felejtettek és a láng hajnalra a teljes térségben szétterjedt. Az épület szerkezete olyan nagy mértékben károsodott, hogy az újjáépítése már nem volt lehetséges. A kárt egyébként akkori értékben tízmilliárd (!) forintra becsülték. A terület hasznosítása – mint közismert – változatlan maradt, ma ezen a helyen áll a Papp László Sportaréna.

Fotók (Fortepan/Urbán Tamás, Fortepan/Szigetváry Zsolt)