Élet- és karrierinterjúk

(rezümé)

Nekem akkor fogalmam sem volt, ki ez az ember, de behívatott magához. Bementem, és a megbeszélés során össze-vissza beszélt, semmi konkrétumot nem mondott, de az is elhangzott, hogy maguknak tulajdonképpen lemezük is lehetne, és húzta-halasztotta a megbeszélést. Végül arra jutott, hogy felhívja Bolba Lajost és ott előttem azt mondta a kagylóba, hogy játsszák többet a számunkat. Miután letette, akkor arra gondoltam, hogy itt így működnek a dolgok?

Csuka Mónika

Csuka Mónika

Csuka Mónika 1952-ben született Zalaegerszegen, édesanyja Kossuth-díjas agrármérnök, édesapja pedig Téesz-elnök volt. Miután a család Budapestre költözött édesanyja lett a gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet vezetője, majd a Vízügyi Hivatalba került. Édesapja hamar nyugdíjas lett, betegsége miatt. Testvére Mária – aki Csuka Maryként lett ismert zenész –, két évvel fiatalabb nála.


Csuka Mónika hangjára már az óvodában felfigyeltek, így aztán az óvónő javaslatára megkezdődött a zenei képzése: zenei óvoda után zenetagozatos általános iskolába járt, majd a Radnóti Miklós Gimnázium zenetagozatára.

Általános iskolában kezdődött el a hangszeres képzése, elsőként furulyázott, majd csellista lett. Később a szülei vettek egy pianínót, így azon is megtanult játszani. A klasszikus zenei műveltség mellett vonzotta a beatzene, amit a Rádió Luxemburgon keresztül ismert meg, a Magyar Rádióban pedig Komjáthy György műsorait hallgatta, de nyomon követte a televízióban futó táncdalfesztiválokat is. A nyugati zenekarok közül a kedvence a Beatles volt.

Gimnazistaként határozta el, hogy zenekart alapít, mégpedig olyat, amiben minden zenész lány, ezzel leginkább azt akarta bebizonyítani, hogy ő és a barátnői is vannak olyan jók, mint a fiúk. Gimnáziumi barátnőit és testvérét kérte fel a zenekarba, így az első felállás tagjai a következők voltak: Hamar Krisztina (basszusgitár), Csuka Mary (dob), Mózes Katalin (billentyűk). Az alapítás előtt azonban még megtanult gitározni Hamar Lászlótól, Hamar Kriszta bátyjától. Miután megalakult a zenekar, kiderült hogy hiányzik a szólógitáros: Mónika felvállalta ezt a szerepet, és gitárleckékbe kezdett, hogy teljes legyen a női zenekar, amibe ekkor érkezett még Sebes Ildikó basszusgitárosnak.

A zenekar nevét Novai Gábor találta ki, mivel azt szerették volna, hogy megjelenjen benne a „beat” elnevezés mellett az is hogy egy női együttesről van szó. Így lett Beatrice. Novai Gábor egyébként is sokat segített a lányzenekarnak, csiszolta a tagok hangszeres tudását, és rengeteg tanácsot adott neki.

Az első női zenekarra az Ifjúsági Magazinban megjelent pályázat kapcsán figyeltek fel, amelynek keretében Adamis Anna szövegét kellett megzenésíteni. A Csuka-nővérek megírták a szöveghez a zenét, majd Presser Gábor tanácsát is megfogadták a dal kapcsán:

„Az Omega együttes a Dob utcában gyakorolt lent a pincében és oda mehettünk próbálni mi is, rászabadítottak minket az igazi hangszerekre. Itt találkoztam Presser Picivel, aki egyszer csak hozzám fordult: »Na, mutasd csak, mit írtál.« Meghallgatta, és azt mondta: »Mit szólnál hozzá, ha hatnyolcadban lenne négynegyed helyett, egy kicsikét jobban menne.« És tényleg, mennyivel jobb lett így a dal.”

Az énekes Komár László lett, a Rottenbiller utcában vették fel a dalt, ami aztán kislemezen is megjelent (ez lett Komár László első kislemeze).

A Beatrice sikerei folytatódtak, beneveztek a Telefongyár vetélkedőjére és megnyerték a tehetségkutatót, olyan együttesek elől, mint például a Ferm zenekar. A Telefongyár a KISZ-bizottság közreműködésével nagyon jó minőségű felszerelést vásárolt, és a Beatrice tagjai ezen játszhattak. Mindeközben Mónika a Telefongyárban lett hatórás dolgozó, mivel ez volt a megnyert pályázat egyik feltétele. A zenélés, koncertezés miatt rengeteget hiányzott a Radnóti gimnáziumból, ráadásul volt egy kellemetlen esete, amikor Nagy Feró, akivel már együtt jártak, igazolást hamisított neki, ami kiderült, így aztán kénytelen volt elhagyni az iskolát. Az érettségit végül a Teleki Blanka Dolgozók Himnáziumában tette le.

A Beatrice zenekarnak ebben az időszakban nem voltak saját számai, leginkább a közönségnek tetsző, nyugati slágereket adták elő. Első gázsijukat a Gemini együttes előzenekaraként kapták: Várszegi Gábor hívta meg őket a Gumigyárba  játszani. Ebből a fellépésből aztán probléma is lett, hiszen a zenekar az OSZK, vagyis az Országos Szórakoztatózenei Központ látóterébe került, ahol megállapították, hogy nincs regisztrációs számuk. Ezután kénytelenek voltak zenei gyakorlatra járni, annak ellenére, hogy mindnyájan képzett zenészek voltak. Fél évet töltöttek a Szófia utcában Stark Tibornál, majd megkapták a regisztert, ezzel a Beatrice hivatalos zenekarrá vált. Ekkor tagcsere is történt a zenekarban: Mózes Katit Nagy Katalin, a későbbi Kati és a Kerek Perec tagja váltotta a billentyűs posztján.

A Beatrice lányzenekarként 1972-ig működött, utána egyre több férfizenész érkezett az együttesbe. Mónika visszaemlékezése szerint Nagy Feró hatására változott meg a zenekari összetétel, aki egyre többször javasolta, hogy váltsanak le egy-egy női zenészt  egy jobbnak tartott férfira. Feró elsősorban Bencsik Sándort és Temesvári „Pepót” javasolta a Beatricébe. Mónika belement a változásokba, egyedül a húgához, Maryhez ragaszkodott a dobos poszton, azonban végül az a zenekari döntés született, hogy őt is lecserélik Barille Pasqualera. Mary egyébként ezután a Volán Rt zenekarban játszott, majd Szigeti Edittel, Nagy Katival és Fáy Krisztával megalapították a Vadmacskák nevű zenekart.

A Beatrice az új férfitagokkal és Nagy Feróval továbbra sem kezdett saját számok írásába. Csuka Mónika így emlékszik erre:

„Persze próbálgattuk azért, mi is szerettünk volna a rádióba bekerülni és továbblépni, de igazából azzal, hogy a lányzenekar megszűnt, eltűnt az akkori Beatrice különlegessége is. Egy lettünk a sok ezer közül, mert minden gimnáziumnak volt akkoriban zenekara.”

1972 és 1975 között ifjúsági klubokban, ifjúsági parkokban léptek fel, majd 1975-ben Nagy Feró és Csuka Mónika közös gyermekének születése Mónika pályáján kényszerpihenőt eredményezett. A gyermekvállalás sok szempontból fordulópont lett az előadóművészi, énekesnői karrierjében. 1976-ban csatlakozott a Mikrolied vokálegyütteshez, így már párhuzamosan két zenekarral is fellépett. A Mikrolieddel sokat jártak külföldre is koncertezni, ezeket a turnékat Szigeti Edit szervezte az Interkoncerten keresztül. Fontos adalék, hogy a Mikrolied nem vendéglátózni járt külföldre, hanem fesztiválokon, koncerteken játszottak, illetve televíziós fellépéseik voltak. A Mikrolied vokálegyüttes harmadik tagja Herczku Annamária volt. A számos külhoni fellépés hatására Nagy Feró egyre inkább előtérbe került a Beatricében, hiszen előfordult hogy Mónika nem tudott jelen lenni a koncerteken. Másrészt a Mikrolied hatása volt az is, hogy megváltozott a Beatrice hangzása, hiszen amikor elkezdtek saját számokat írni, akkor a korszakban egyre népszerűbb diszkó felé fordultak. Lemezük azonban továbbra sem jelenhetett meg, hiába fordultak egyre népszerűbb stílusok felé.

1977-ben aztán megírták a Gyere kislány gyere című számukat, ami az első hazai diszkósláger lett. A zenét Mónika szerezte, a szöveget Feró írta. Elsőként a Tessék választani című rádióműsorba válogatták be, majd pedig a televízióba is bekerültek, az Egymillió fontos hangjegy című műsorba. A televízió segítségével széles közönség előtt játszottak, így a Beatricére rengetegen felfigyeltek. A zenekar ekkor a régóta vágyott áttörés és lemezszerződés kapujában került, azonban 1977-ben mégis feloszlottak.

A feloszlás közvetlen előzménye Csuka Mónika és Erdős Péter találkozója volt. Mónika így meséli el az ominózus találkozó történetét:

„Nekem akkor fogalmam sem volt, ki ez az ember, de behívatott magához. Bementem, és a megbeszélés során össze-vissza beszélt, semmi konkrétumot nem mondott, de az is elhangzott, hogy maguknak tulajdonképpen lemezük is lehetne, és húzta-halasztotta a megbeszélést. Végül arra jutott, hogy felhívja Bolba Lajost és ott előttem azt mondta a kagylóba, hogy játsszák többet a számunkat. Miután letette, akkor arra gondoltam, hogy itt így működnek a dolgok? Az ember kidolgozza a szívét-lelkét és akkor csak egy telefonhívás és többet játsszák a dalunkat a rádióban? A se vége, se hossza találkozó után megkért, hogy menjek vissza a következő héten kedden, hogy átbeszéljük a dolgokat. A munkaidő általában ötig tartott ekkoriban, Erdős viszont azt mondta hogy öt óra után menjek fel hozzá a Hanglemezgyártó Vállalathoz és akkor megbeszélünk mindent. Nekem az volt az érzésem, hogy valamit akar tőlem, mert megfogta a kezemet, és nem akarta elengedni. Mindezt Ferónak is elmondtam. Így aztán úgy döntöttem, hogy a következő találkozóra magammal viszem a kislányomat is. Gondoltam, így csak nem ugrik nekem Erdős. Amikor bementem hozzá, teljesen le volt döbbenve, felháborodva kérdezte tőlem, ezt a gyereket hogyhogy idehozta? Azt válaszoltam, hogy a bölcsődéből kiadták, nem tudok vele mit csinálni, nem tudtam kire hagyni ma délután. Ez a találkozó összesen öt perci tartott, a végén azt mondta Erdős, hogy én nem tudok magának mit mondani, majd meglátjuk. Ezután 2-3 hónap múlva hallom, hogy a Neoton Együttes nagy diszkólemezt ad ki, így aztán mindent azonnal értettem. Azt hiszem, erről nagyon sok énekesnő mesélhetne, én azonban a szereposztó díványra nem voltam hajlandó lefeküdni. Ennek ellenére természetesen a Neotont egy nagyon profi együttesnek tartom.”

Ezek után nyilvánvalóvá vált, hogy a Beatricének nem lesz nagylemeze. A kudarc nemcsak az együttes felbomlásához vezetett, hanem Csuka Mónika és Nagy Feró házassága is véget ért. Feró 1978-ban újraalakította az együttest, amellyel továbbra is Beatrice néven zenéltek, de a diszkós vonalat teljesen maga mögött hagyta.

A válás és a Beatrice 1977-es feloszlása után Csuka Mónika szólókarrierjére koncentrált. A Bergendy együttessel játszott együtt, akivel egy egy hónapos nyugat-németországi turnén is részt vett. Ez a turné nehézségekhez vezetett a szólókarrierjében, hiszen közvetlen előzménye volt annak, hogy Bolba Lajos 1978-től 1980 elejéig úgymond kitiltotta Csuka Mónikát a Magyar Rádióból, bár lehet, hogy ezt sose vallaná be. Mónikának volt egy saját szerzeményű dala, amit a Bergendy együttessel adott elő, ezt a számot pedig beválogatták a Tessék választani című rádióműsorba. A rádiófelvétel időpontját módosították, így egybeesett a nyugat-németországi turnéval. Amikor Csuka Mónika jelezte Bolba Lajosnak, hogy nem tud fellépni a megadott időpontban, ráadásul egy nyugati turné miatt, Bolba a kitiltással válaszolt.

Ezt az ellentétet végül Korda Györgynek sikerült feloldania, amikor a Szerelem él című szám eléneklésére kérte fel Csuka Mónikát. Ez a dal Chris Norman és Suzy Quattro Stumblin’ in című slágerének magyar adaptációja volt, és a felvétel során különböző nehézségekbe ütköztek Bolba és Csuka Mónika konfliktusa miatt. Végül Kordának sikerült mindent elsimítania, így felvehették a Szerelem él című számot.

1980-ban Mónika Nyugat-Németországba ment egy évre dolgozni, a MACIVA szervezésében, egy western faluba Pirmasens közelébe, ahova a környékbeliek szórakozni jártak. A szórakoztatóiparnak ez a szegmense a legkeményebb munkák közé tartozik: a műsort, amiben felléptek, naponta háromszor játszották, megállás nélkül dolgozniuk kellett, viszont nagyon jól fizették őket. Mónika a kislányát az első időszakban nem tudta magával vinni, leginkább Feró miatt, aki a közelgő iskola miatt nem akarta a kislányt külföldre engedni. Végül sikerült megegyezniük a szülőknek és az utolsó öt hónapban már Gabi is édesanyjával lehetett.

A hazatérés után Mónika a „haknibrigádokkal” lépett fel, ahol mindenféle produkciók, előadók megtalálhatóak voltak, az ország legnagyobb művészei is. Így Mónika együtt dolgozhatott olyan legendás színészekkel és előadóművészekkel, mint Kabos László, Koós János, Lórán Lenke, Korda György vagy Szántó Károly, „tulajdonképpen csak és kizárólag azért, mert le tudtam kísérni magam egy szál gitárral.” A haknibrigádok járták az országot, egyik faluból mentek a másikba, akár napi több fellépésük is lehetett. A haknibrigádos időszak addig tartott, amíg Mónika meg nem ismerkedett a második férjével, dr. Soós Lászlóval, akitől 1986-ban született egy lánya, 1992-ben pedig egy fia.

A férje biztatására az 1980-as évek második felében felhagyott a haknibrigádos fellépésekkel és innentől kezdve nagylemezben kezdtek el gondolkodni. Első albuma 1988-ban jelent meg, Hééé címmel. A nagylemez kiadásának kalandos történetét Mónika így mesélte el:

„Meg is írtuk a lemezt, de Magyarországon még mindig csak a Hungarotonon keresztül jelenhettek meg a felvételek. A sógorom, Enyedi Ernő, aki egy elég agilis ember, a Jugoszláv Kereskedelmi Központtal nagyon jó kapcsolatot épített ki. Ebben az időben már más szelek fújtak, a rendszerváltás elején jártunk. Kaptunk egy ajánlatot a belgrádi rádió és televízió két nagyfőnökétől, hogy ha adunk nekik meghatározott számú birkát, akkor ők legyártatják a lemezt a jugoszláv hanglemezgyárban. Jugoszláviában egyben volt a televízió, a rádió, a hanglemezgyártó vállalat, így közösen döntöttek. Sokat köszönhetek Kovács Károly vajdasági managernek is, aki intézte a dolgainkat még a belgrádi Nemzetközi Táncdalfesztiválra is kijuttatott.”

A lemezzel Csuka Mónika még Vitray Tamás műsorába is bekerült, hiszen a birkáért-nagylemezt csereüzlet még az ismert riportert is érdekelte.

A nagylemez azonban nem lett kereskedelmileg sikeres, mivel nem volt mellette valódi marketingkampány. Az igazi áttörést az 1990-es Szédülj el című album hozta meg Csuka Mónika számára, amely 96.000 példányban kelt el, és hatalmas siker lett. Ez már Magyarországon jelent meg a Proton kiadó gondozásában. Mónika csak annyit kért hogy ugyanolyan marketing- és reklámtámogatást kapjon a szólóalbuma, mint a korszak nagy előadóinak a lemeze. A siker egyértelműen őt igazolta, élete legnagyobb örömének és elégtételének tartja ezt a nagylemezt.

A rendszerváltás után már sorra jelentek meg lemezei, de az 1990-es sikert nem sikerült felülmúlnia. Mónika ekkor 38 éves volt, nem elsősorban az előadóművészeti tevékenységére koncentrált, hanem inkább az oktatás felé fordult, így jött létre a Csuka Mónika énekiskola, amely 2016-ban fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte. Az iskolában Csuka Mónika a pedagógusi munkát is nagyon élvezi, ez már nem kizárólag az éneklésről szól, hanem arról hogy segíthet fiataloknak a színpadra kerülni.

Mónika saját bevallása szerint civil maradt a pályán, a család, a háttérország mindig nagyon fontos volt számára. Pályáján, saját egyéni útján nem változtatna semmit, ha elölről kezdené, mindent ugyanígy csinálna. A zenélés és az előadóművészeti pálya mellett ugyanolyan teljesítménynek tartja, hogy egy csodálatos férjjel, csodálatos gyerekeket nevelt fel.

Megosztás:
Az interjút Fernbach Erika készítette
A teljes interjú letöltése:
Csuka Mónika - életútinterjú [pdf]